13. lapszám · nov. 2–8. 2026Kiadások · Fogalomtár · Archívum · Módszer · RSS · HU / ENG

Az AI-korszak hírei, hetente válogatva

Fogalomtár › Szabályozás és jog

szerzői jog

angolul: copyright

alapelterjedt

A szerzői jog az a szabályrendszer, amely szerint egy szöveg, kép, zene vagy program felhasználásáról az alkotója vagy a jogok jogosultja dönthet, és pénzt kérhet érte.

Érthetően

A szerzői jog olyan, mint a lakásod kulcsa: az enged be másokat, akinél a kulcs van. Ha írsz egy verset, lefotózol egy tájat vagy megírsz egy programot, te döntöd el, ki másolhatja, ki teheti közzé, ki dolgozhatja át, és mennyiért.

A védelem automatikusan jár, nem kell sehol bejelenteni vagy kifizetni. Az ötletet viszont nem védi, csak a megformált művet: a „varázslóiskolás regény” gondolata szabad, egy konkrét regény szövege nem.

A mesterséges intelligencia két ponton kavarta fel ezt a területet. Az egyik kérdés, hogy szabad-e a nyelvi modelleket és képgenerátorokat mások műveinek millióin betanítani engedély és fizetés nélkül. A másik, hogy kié az, amit a gép készít, és védi-e egyáltalán bármi.

Hogyan működik

  1. A mű megszületése pillanatában védetté válik, ha egyéni, eredeti jellege van. Ehhez nem kell regisztráció vagy © jel.
  2. A szerzőt kétféle jog illeti meg: személyhez fűződő (például hogy feltüntessék a nevét) és vagyoni (a másolás, terjesztés, átdolgozás engedélyezése, jellemzően díj fejében).
  3. Aki fel akarja használni a művet, annak engedély, vagyis licenc kell. Kivétel néhány törvényben rögzített eset, ilyen az idézés, a magáncélú másolás vagy bizonyos oktatási célú felhasználás.
  4. Az AI betanításánál az EU-ban a szöveg- és adatbányászati kivétel számít. A jogszerűen hozzáférhető tartalmat szabad gépileg elemezni. Kereskedelmi célú elemzésnél a jogosult ezt megtilthatja (opt-out), és ha a tartalom online érhető el, a tiltásnak géppel olvashatónak kell lennie. Tudományos kutatásnál nincs ilyen tiltási lehetőség.
  5. A védelem az Európai Unióban a szerző halálát követő év végétől számított 70 évig tart. Utána a mű közkinccsé válik, és bárki szabadon használhatja.

Példa a mindennapokból

Egy képgenerátorral plakátot készítesz a céged nyári rendezvényére, és az eredmény feltűnően hasonlít egy ismert rajzfilmfigurára. Hiába a gép „rajzolta”, ha kiteszed, a figura jogosultja téged szólíthat fel, hogy vedd le. Közben az sem biztos, hogy a saját plakátodat megvédhetnéd, ha valaki lemásolja.

Kit érint

mindenkiMinden fotód, bejegyzésed és írásod védett mű lehet, és te is naponta használod mások alkotásait.
marketingesAz AI-val készített kép, szöveg vagy zene sértheti más jogait, és nem biztos, hogy a saját anyagodat megvédi a másolástól. → Marketing
fejlesztőA kódoló agent által javasolt kódrészlet nyílt forráskódú licenc alá eshet, amelynek feltételei a te termékedre is kihatnak. → Kód
szülő, diák, tanárA tananyagok, dolgozatok és prezentációk készítésénél tudnod kell, mit idézhetsz szabadon, és mi számít másolásnak. → Oktatás és család

Gyakori félreértés

TévhitAmi fent van az interneten, az szabadon felhasználható, és amit az AI készít nekem, az automatikusan az enyém.
ValójábanA nyilvánosan elérhető tartalom ugyanúgy védett, mint a nyomtatott könyv. A pusztán gép által előállított műre pedig a legtöbb jogrendszer szerint nem jár szerzői jogi védelem, mert a szerző csak ember lehet.

Korlátok és kockázatok

Hasonló, de nem ugyanaz

Kapcsolódó fogalmak

Tágabb

szellemi tulajdon

Szűkebb

szöveg- és adatbányászat, licenc, közkincs, fair use

Rokon

AI-szabályozás, tanítóadat, generatív AI, EU AI-rendelet, nyílt forráskód, vízjelezés

Röviden a története

Az első modern szerzői jogi törvény az 1710-ben hatályba lépett angol Anna-statútum volt, a nemzetközi alapokat pedig az 1886-os Berni Egyezmény rakta le. Magyarországon az első szerzői jogi törvény az 1884. évi XVI. törvénycikk volt, ma az 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szabályozza a területet. Az EU 2019-es irányelve uniós szinten egységesítette a szöveg- és adatbányászati kivételt, amely az AI-betanítás egyik fő jogi kerete lett.

Hol tart most

Maga a szerzői jog régóta mindenütt érvényes, az AI-ra való alkalmazása viszont 2026 végén is formálódik: több országban perek folynak a betanításról, miközben a kiadók és az AI-cégek egyre több licencmegállapodást kötnek. Az EU AI-rendelete az általános célú modellek szolgáltatóitól szerzői jogi megfelelési szabályzatot és a tanítóadatokról közzétett összefoglalót vár el.

Állapot: 2026. november

A hírekben

100 Agent Age-sztoriban fordul elő; a görbe a hírmagazin heti előfordulása.

Más nevei

szerzői jog · szerzői jogok · copyright · szerzői jogi védelem · © · Szjt. · author's rights · copyright law

Források

A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.