nyílt forráskód (OSS)
angolul: open source
Olyan szoftver, amelynek a „receptje”, vagyis a forráskódja nyilvános: bárki megnézheti, használhatja, átírhatja és továbbadhatja, a licencében rögzített feltételek szerint.
Érthetően
Képzeld el, hogy egy étterem nemcsak a kész ételt adja oda, hanem a pontos receptet is, és azt mondja: főzd meg otthon, változtass rajta, add tovább a szomszédnak. A nyílt forráskód ugyanez a szoftverek világában. A forráskód az a szöveg, amelyet a programozók írnak, és amelyből a működő program készül.
A zárt programoknál csak a kész terméket kapod meg, a belsejébe nem láthatsz bele. A nyílt forráskódúnál bárki ellenőrizheti, mit csinál valójában a program, kijavíthatja a hibáit, vagy saját igényeire szabhatja. Ezért épül rá a mai internet nagy része: az Android alapja, a legtöbb webszerver és a Firefox böngésző is ilyen.
Az AI világában a szó tágabb és vitatottabb. Egy AI-modellnél nemcsak a programkód számít, hanem a betanított „tudás” (a súlyok) és a tanítóadatok is. Sok „nyíltnak” nevezett modell csak a súlyokat adja közre, a tanítás részleteit nem, ezért érdemes megnézned, pontosan mi nyílt benne.
Hogyan működik
- A szerző a program forráskódját nyilvános helyre teszi fel, többnyire egy kódmegosztó oldalra, például a GitHubra.
- Mellétesz egy licencet: ez a rövid jogi szöveg mondja meg, mit szabad a kóddal tenni, és milyen feltétellel (például fel kell tüntetni az eredeti szerzőt).
- Bárki letöltheti, futtathatja és átnézheti a kódot, és készíthet belőle saját változatot; ezt hívják elágaztatásnak (fork).
- Aki hibát javít vagy új funkciót ír, visszaküldheti a javaslatát az eredeti projektnek, ahol a karbantartók eldöntik, beépítik-e.
- Így egy program mögött akár több ezer önkéntes és céges fejlesztő közös munkája állhat, miközben a szoftver mindenki számára elérhető marad.
Példa a mindennapokból
Letöltöd a gépedre a LibreOffice-t, hogy ne kelljen irodai programcsomagért fizetned, vagy a VLC-vel nézel meg egy filmet. Mindkettő nyílt forráskódú: ingyen használod, a kódjukat pedig bárki ellenőrizheti. Ugyanígy nyílt alapokra épül sok kódoló agent és AI-eszköz is, amelyet a munkahelyeden kipróbálsz.
Kit érint
Gyakori félreértés
Korlátok és kockázatok
- A nyilvános kód nem jelent automatikusan biztonságot: attól, hogy bárki átnézhetné, még nem biztos, hogy valaki tényleg át is nézte.
- Sok fontos projektet néhány önkéntes tart karban, így a hibajavítás lassú lehet, vagy a projekt egyszer csak gazdátlanná válik.
- A licencek eltérnek: az úgynevezett copyleft licencek előírják, hogy ha a ráépülő programot továbbadod, annak a kódját is nyílttá kell tenned. Ezért üzleti felhasználás előtt olvasd el a licencet.
- AI-modelleknél a „nyílt” címke gyakran csak a súlyokra vonatkozik, és a licenc korlátozhatja például az üzleti felhasználást.
Hasonló, de nem ugyanaz
- ingyenes szoftver (freeware) – Az ingyenes szoftverért nem kell fizetned, de a kódját általában nem láthatod és nem módosíthatod, míg a nyílt forráskódúnál éppen ez a lényeg.
- nyílt súlyú modell – A nyílt súlyú AI-modellnél a betanított paramétereket letöltheted, de a tanítóadat és a tanítás kódja többnyire rejtve marad, és a licenc is lehet szigorúbb.
- szabad szoftver – A szabad szoftver a felhasználó szabadságát etikai kérdésként kezeli, a nyílt forráskód inkább a közös fejlesztés gyakorlati előnyeit hangsúlyozza, bár a két kör nagyrészt ugyanazokat a programokat fedi.
Kapcsolódó fogalmak
szoftver, szoftverlicenc
nyílt forráskódú AI, copyleft
forráskód, kódtár (repository), szabad szoftver, zárt forráskód, nyílt súlyú modell, kódoló agent
Röviden a története
A szabad szoftver mozgalmát Richard Stallman indította el 1983-ban a GNU projekttel, 1991-ben pedig Linus Torvalds közzétette a Linux rendszermag első változatát. Maga az „open source” kifejezés 1998-ban született, ugyanabban az évben alakult meg a fogalmat gondozó Open Source Initiative, amely 2024-ben a nyílt forráskódú AI meghatározását is közzétette.
Hol tart most
2026 végén a nyílt forráskód a szoftveripar alapja: a legtöbb program tartalmaz nyílt összetevőt, és az AI-eszközök, agentek jelentős része is erre épül. Az AI-modelleknél viszont továbbra is vita tárgya, mi számít valóban nyíltnak.
A hírekben
- Az OccupySaaS nyílt forráskódú projekt AI-val klónozná a drága szolgáltatásokat2026. nov. 4. · Kód
- A DeepSeek nyílt forráskódú Super-Agent prototípusa a Claude Code alternatívája lehet2026. nov. 2. · Kód
- Az AI felgyorsítja a nyílt forrást, miközben a karbantartói bázis öregszik2026. nov. 2. · Kód
- A GitHub nyílt forráskódúvá tette a Replica prototípuskészítőt; a JetBrains ThinkRail IDE-t mutat2026. okt. 28. · Kód
- A DeepSeek kódoló „szuperagentet” mutatott be, és nyílt forrásúvá tette az architektúráját2026. okt. 27. · Agent Age
- Az AI-os hibajelentések elárasztják a karbantartókat; az OpenAI tanácsot ad, a Firedancer díjat kér2026. okt. 27. · Kód
- A nyílt forrású projektek csak 35%-ának van GenAI-szabályzata2026. okt. 26. · Kód
- A Claude 123 nyílt forráskódú könyvtár lefordított kódjának biztonsági tulajdonságait igazolta2026. okt. 26. · Kód
Más nevei
nyílt forráskód · nyílt forráskódú szoftver · nyílt forrású · open source · open-source · OSS · FOSS · szabad és nyílt forráskódú szoftver
Források
A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.