Fogalomtár › Szabályozás és jog

fair use

Amerikai szerzői jogi szabály, amely szerint védett művet bizonyos esetekben engedély és fizetés nélkül is fel lehet használni, ha a felhasználás méltányos.

Érthetően

A szerzői jog alapesetben azt mondja: ha más művét használod, kérj engedélyt, és fizess érte. A fair use ez alól kivétel az Egyesült Államokban. Idézhetsz egy könyvből a kritikádban, kifigurázhatsz egy slágert, vagy megmutathatsz egy filmrészletet az órán, és ehhez jellemzően nem kell a szerző beleegyezése.

Olyan ez, mint a filmkritika. Ha bejátszol egy rövid jelenetet, hogy elmondd róla a véleményedet, az rendben van, mert mást adsz a nézőnek, mint maga a film. Ha viszont az egész filmet levetíted belépődíjért, azzal az eredetit helyettesíted, és a készítők bevételét veszed el. A fair use nem pontos határvonal, hanem mérlegelés: mire használtad a művet, mennyit vettél át belőle, és kárt okoztál-e vele a jogtulajdonosnak. Nincs olyan szabály, hogy ennyi sor vagy ennyi másodperc mindig szabad.

Az AI miatt lett belőle napi hír. A nagy nyelvi és képgeneráló modelleket rengeteg könyvön, cikken és képen tanították, többnyire a szerzők megkérdezése nélkül. A fejlesztő cégek szerint ez fair use, mert a modell nem másol, hanem tanul a művekből. A szerzők, kiadók és lapok szerint viszont engedély nélküli üzleti hasznosítás.

Fontos, hogy ez amerikai jogintézmény. Néhány más ország, például Izrael és Dél-Korea, átvett hasonló szabályt, de az Európai Unióban és Magyarországon nincs ilyen rugalmas, általános kivétel. Itt a törvény tételesen felsorolja a megengedett eseteket, ezt hívják szabad felhasználásnak.

Hogyan működik

1. Nincs előzetes engedélyeztetés. A fair use-ra utólag, védekezésként lehet hivatkozni, amikor a jogtulajdonos beperel valakit, és a bíróság esetről esetre dönt.
2. A bíró először a felhasználás célját és jellegét nézi. Számít, hogy üzleti vagy nonprofit oktatási célú-e, és főleg az, hogy átalakító-e, vagyis más célt szolgál-e, mint az eredeti mű, vagy csak azt pótolja.
3. A második szempont a mű természete (tényeket közlő szöveg vagy kitalált, alkotói mű), a harmadik az, hogy mekkora és mennyire lényeges részt vettek át belőle.
4. A negyedik szempont a piaci hatás: elveszi-e a felhasználás az eredeti mű vevőit, vagy rontja-e az értékét.
5. A négy szempontot a bíróság együtt mérlegeli, nincs képlet. AI-ügyekben ezért külön vizsgálják, hogyan szerezték be a tanítóadatot, mit csinál vele a modell, és visszaadja-e szó szerint az eredetit.

Példa a mindennapokból

Kit érint

Gyakori félreértés

Korlátok és kockázatok

• Magyarországon és az EU-ban nem hivatkozhatsz rá: itt a törvényben felsorolt szabad felhasználási esetek és a szöveg- és adatbányászati kivétel számítanak.
• Kiszámíthatatlan, mert két hasonló ügyben két bíró eltérően dönthet, és biztosat csak a jogerős ítélet mond.
• Az, hogy a modell tanítása fair use lehet, nem jelenti azt, hogy a kimenet is jogszerű: ha az AI szinte szó szerint visszaad egy védett művet, az külön jogsértés lehet.
• A beszerzés módja is számít: 2025-ben egy amerikai bíróság a kalózoldalról letöltött könyvek tárolását nem tekintette fair use-nak, miközben magát a tanítást annak tekintette. Ez elsőfokú döntés, más bíró ítélhet másként.

Hasonló, de nem ugyanaz

• szabad felhasználás – A magyar és az uniós jog zárt listában sorolja fel a megengedett eseteket, a fair use viszont nyitott, mérlegelésre épülő szabály.
• közkincs – A közkincsbe került mű védelme lejárt, bárki bármire használhatja, míg a fair use védett műre vonatkozó, szűk kivétel.
• szöveg- és adatbányászati kivétel – Ez az EU kifejezetten gépi elemzésre szabott szabálya. A kutatóintézetek tudományos célú elemzését a jogtulajdonos nem tilthatja meg, minden más (például üzleti) felhasználás ellen viszont géppel olvasható nyilatkozattal tiltakozhat.

Kapcsolódó fogalmak

Röviden a története

A fair use az amerikai bírói gyakorlatból nőtt ki, kiindulópontjának az 1841-es Folsom kontra Marsh ítéletet tartják. Törvénybe az 1976-os amerikai szerzői jogi törvény 107. szakasza foglalta, a négy mérlegelési szemponttal együtt.

Hol tart most

Jogintézményként régóta bevett, de az AI-tanításra való alkalmazása még nyitott kérdés. 2025-ben több amerikai elsőfokú bíróság eltérő hangsúlyokkal, részben ellentétes eredménnyel döntött. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság AI-tanítási ügyben még nem adott iránymutatást. A cégek közben egyre több licencszerződést kötnek a kiadókkal, és több pert egyezséggel zártak le.

Állapot: 2026. november

A hírekben

• Kiadók amicus curiae beadványt nyújtottak be az OpenAI fair use védekezése ellen2026. okt. 29. · Jog
• Thomson Reuters kontra ROSS: a Third Circuit elismerte az AI-betanítási adatok licencpiacát2026. okt. 27. · Jog
• Szerzői jog és AI: India, Ausztrália és Tajvan vitái, valamint nemzetközi tanulmány2026. okt. 26. · Jog
• Indiában az ANI kontra OpenAI vita a tanítás és a szerzői jog kérdéséről szól2026. okt. 20. · Jog
• Az Anthropic a dalszövegek tanítását fair use-nak minősítő ítéletet kér a kiadókkal szemben2026. okt. 19. · Jog
• AI-szerzői jogi perek: fair use-viták, fellebbezési döntések és a tanítás határai2026. okt. 12. · Jog
• ANI v. OpenAI: indiai elemzés az MI-tréning és a méltányos felhasználás kérdéséről2026. okt. 6. · Jog
• Third Circuit: az MI-tréning nem fedezhető fair use-szal a Thomson Reuters v. Ross ügyben2026. okt. 5. · Jog

Más nevei

fair use · méltányos használat · méltányos felhasználás · tisztességes felhasználás · fair use doktrína · fair use doctrine · fair use védekezés · fair use defense

Források

• U.S. Copyright Office: Fair Use Index
• 17 U.S. Code § 107 – Limitations on exclusive rights: Fair use (Cornell Legal Information Institute)

A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.