Fogalomtár › Szabályozás és jog
GDPR
angolul: General Data Protection Regulation
Az Európai Unió adatvédelmi rendelete, amely megszabja, ki, mire és meddig használhatja a személyes adataidat, és milyen jogaid vannak ezzel szemben.
Érthetően
A GDPR az Európai Unió közös adatvédelmi szabálykönyve. Azt mondja ki, hogy a rólad szóló adatok – a neved, a címed, a vásárlásaid, az egészségi állapotod, a hangod vagy az arcképed – nem a cégek szabad prédái. Aki használni akarja őket, annak oka, célja és felelőssége van.
Úgy képzeld el, mint a lakáskulcsodat. Odaadhatod a szomszédnak, hogy meglocsolja a virágot, de ettől még nem költözhet be, nem másolhatja le a kulcsot, és vissza kell adnia, ha kéred. A GDPR ugyanezt írja elő az adataidra: csak arra használhatók, amire adtad őket, és csak addig, amíg szükséges.
A mesterséges intelligencia korában ez különösen fontos. Az AI-rendszerek rengeteg adatból tanulnak, és egy AI-agent a nevedben e-maileket olvashat, ügyféladatokat kezelhet vagy döntéseket készíthet elő. A GDPR ezekre is vonatkozik: mindegy, hogy ember vagy gép nyúl az adathoz, a szabály ugyanaz.
Más, mint az EU MI-rendelete (AI Act): az a technológia kockázatait szabályozza, a GDPR pedig az adataidat védi, bármilyen eszközzel kezelik is őket.
Hogyan működik
- Jogalap kell: adatot csak megengedett okból lehet kezelni – például a hozzájárulásod, egy veled kötött szerződés, törvényi kötelezettség vagy a cég igazolható jogos érdeke alapján.
- Cél és mérték: előre meg kell mondani, mire kell az adat, csak a szükséges mennyiséget lehet elkérni, és nem lehet a végtelenségig tárolni.
- Jogaid vannak: megkérdezheted, mit tudnak rólad, kérheted a javítást, a törlést, az adataid kiadását, és tiltakozhatsz a felhasználásuk ellen.
- Gépi döntések: főszabály szerint nem hozhat rólad kizárólag automatizált rendszer komoly következményű döntést (például hitelbírálatnál). Ahol ez kivételesen megengedett, ott kérhetsz emberi beavatkozást, elmondhatod az álláspontodat, és kifogásolhatod a döntést.
- Felügyelet és bírság: a szabályok betartását nemzeti hatóság ellenőrzi – Magyarországon a NAIH. Az adatvédelmi incidenst (például adatszivárgást) főszabály szerint a tudomásszerzéstől számított 72 órán belül be kell jelenteni a hatóságnak. A bírság felső határa 20 millió euró vagy az éves világpiaci árbevétel 4 százaléka – a kettő közül a magasabb összeg.
Példa a mindennapokból
Megnyitsz egy weboldalt, és felugrik a sütiablak, amely megkérdezi, elfogadod-e a követést – ez a GDPR és a hozzá kapcsolódó uniós szabályok miatt van így. Ugyanezért írhatsz egy webáruháznak, hogy törölje a fiókodat és az adataidat, és ugyanezért kell egy cégnek átgondolnia, beírhatja-e az ügyfelei adatait egy AI-csevegőbe.
Kit érint
Gyakori félreértés
Korlátok és kockázatok
- A GDPR csak a személyes adatokat védi: a valóban anonim adatokra és a cégek üzleti adataira nem vonatkozik, ahogy a tisztán magáncélú adatkezelésre sem (ilyen például a saját telefonkönyved).
- A jogaid nem korlátlanok: a törlést például megtagadhatják, ha törvény írja elő az adat megőrzését (ilyen a számla).
- Egy már betanított AI-modellből nehéz utólag „kitörölni” valakinek az adatait, ezért a törléshez való jog itt a gyakorlatban nehezen érvényesíthető.
- Ha munkahelyi vagy ügyféladatot írsz be egy nyilvános AI-eszközbe, azzal adatot adhatsz át egy külső cégnek – előtte nézd meg, mit enged a munkahelyed szabályzata.
Hasonló, de nem ugyanaz
- EU MI-rendelet (AI Act) – Az MI-rendelet az AI-rendszereket szabályozza kockázatuk szerint, a GDPR pedig a személyes adatok kezelését, akár van benne AI, akár nincs.
- Adatbiztonság – Az adatbiztonság a technikai védelem (jelszó, titkosítás), a GDPR ennél tágabb: azt is megszabja, hogy egyáltalán szabad-e gyűjteni és használni az adatot.
- Szerzői jog – A szerzői jog az alkotásokat védi, a GDPR az emberekről szóló adatokat – egy AI tanítóadatainál a kettő külön kérdés.
Kapcsolódó fogalmak
Adatvédelem, AI-szabályozás, Európai uniós jog
Hozzájárulás, Törléshez való jog, Automatizált döntéshozatal, Adatvédelmi hatásvizsgálat, Adatvédelmi incidens
EU MI-rendelet (AI Act), Személyes adat, Anonimizálás, Profilalkotás, Tanítóadat
Röviden a története
Az Európai Unió 2016-ban fogadta el a rendeletet, amely az 1995-ös adatvédelmi irányelvet váltotta fel. 2018. május 25. óta kell alkalmazni minden tagállamban, így Magyarországon is.
Hol tart most
A GDPR 2018 óta kötelező az egész EU-ban, és világszerte mintául szolgált más országok adatvédelmi törvényeihez. 2026 végén a fő kérdés az, hogyan alkalmazható az AI-modellek tanítására és az önállóan dolgozó agentekre, miközben az EU a szabályok egyszerűsítéséről vitázik.
A hírekben
- Noyb öt GDPR-panaszt nyújtott be a Scale AI ellen a munkavállalók megfigyelése miatt2026. okt. 27. · Jog
- GDPR-kockázat a társasházkezelésben, ha a közös képviselő AI-ba tölt iratokat2026. okt. 27. · Jog
- Noyb állásfoglalás az Európai Unió Tanácsának AI-adatkezelési GDPR-megállapodásáról2026. okt. 26. · Jog
- Az Egyesült Királyság GDPR-ja az adat (felhasználás és hozzáférés) törvény után is vonatkozik az AI-ra2026. okt. 22. · Jog
- Lengyelországban megkezdődött az erotikus deepfake-eket büntető törvény előkészítése2026. okt. 21. · Jog
- Az EU a GDPR módosítását támogatja, hogy az AI beleegyezés nélkül használhasson személyes adatot2026. okt. 19. · Jog
- Az EDPB közzétette az Uber 824,99 millió eurós GDPR-bírságát; a Noyb szerint a bírság 2 milliárd eurót tesz ki2026. okt. 12. · Jog
- AI Act és GDPR: mit kell tudnia egy magyar kkv-nak2026. okt. 5. · Jog
Más nevei
GDPR · általános adatvédelmi rendelet · General Data Protection Regulation · (EU) 2016/679 rendelet · uniós adatvédelmi rendelet · EU adatvédelmi rendelet · Regulation (EU) 2016/679 · európai adatvédelmi rendelet
Források
- Wikipedia: General Data Protection Regulation
- Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.