Fogalomtár › Szabályozás és jog
jogos érdek
angolul: legitimate interest
A jogos érdek olyan adatkezelési jogalap, amellyel egy szervezet a hozzájárulásod nélkül is kezelheti az adataidat, ha valós, jogszerű érdeke van, az adatkezelés ehhez szükséges, és a te jogaid és érdekeid nem nyomják el az övét.
Érthetően
Az európai adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint személyes adatot csak valamilyen jogcímen, úgynevezett jogalapon lehet kezelni. Hat ilyen jogalap van: a legismertebb a hozzájárulás, a legrugalmasabb és a legtöbbet vitatott a jogos érdek.
Olyan ez, mint amikor a társasház kamerát szerel a kapualjba. Nem kér egyenként engedélyt minden lakótól és vendégtől, mert a vagyonvédelem észszerű cél. A lépcsőházi kamera viszont nem nézhet be a lakásodba, és nem lehet belőle megfigyelőrendszer: az érdeknek és a te magánszférádnak egyensúlyban kell lennie.
A mesterséges intelligencia miatt került a fogalom a hírekbe. A nagy nyelvi modellek tanításához rengeteg nyilvános szöveg kell, és lehetetlen minden érintettől külön engedélyt kérni. Az AI-cégek ezért jellemzően a jogos érdekre hivatkoznak, amikor nyilvános posztokon, kommenteken vagy weboldalakon tanítják a modelljeiket.
A hozzájárulásnál előre megkérdeznek, és nemet mondhatsz. A jogos érdeknél a szervezet maga dönt, neked pedig utólag van jogod tiltakozni. Ezért szokták azt mondani, hogy ez a jogalap a legkényelmesebb a cégnek és a legkevésbé látható az érintettnek.
Hogyan működik
- Az érdek megnevezése: a szervezetnek pontosan meg kell mondania, mi a célja (például csalásmegelőzés, hálózatbiztonság vagy egy AI-modell fejlesztése). Az érdeknek jogszerűnek, valósnak és konkrétnak kell lennie.
- A szükségesség vizsgálata: igazolnia kell, hogy a cél észszerűen nem érhető el kevesebb adattal vagy kíméletesebb módszerrel.
- Az érdekmérlegelés: össze kell vetnie a saját érdekét a te jogaiddal és azzal, mire számíthatsz észszerűen. Egy nyilvános szakmai profilnál mást vársz, mint egy zárt csoportban írt üzenetnél.
- Dokumentálás, garanciák és tájékoztatás: a három lépés (az érdekmérlegelési teszt) eredményét a szervezetnek dokumentálnia kell, hogy utólag igazolni tudja. Téged érthetően tájékoztatni kell, a kockázatot pedig csökkenteni kell, például álnevesítéssel vagy szűréssel.
- Tiltakozási jog: bármikor tiltakozhatsz az adatkezelés ellen. Ilyenkor a szervezetnek le kell állnia, kivéve, ha bizonyítja, hogy kényszerítő erejű, a te jogaidnál erősebb oka van, vagy jogi igény érvényesítéséhez kell az adat. Közvetlen marketingnél a tiltakozásod feltétel nélkül érvényes.
Példa a mindennapokból
Értesítést kapsz egy közösségi oldaltól, hogy a nyilvános bejegyzéseidet ezentúl az AI-modelljük tanítására is felhasználják, és ha ezt nem szeretnéd, egy űrlapon tiltakozhatsz. Nem kértek tőled engedélyt, mert a cég a jogos érdekére hivatkozik. Ha nem töltöd ki az űrlapot, az adataid bekerülnek a tanítóanyagba.
Kit érint
Gyakori félreértés
Korlátok és kockázatok
- A mérlegelést maga a szervezet végzi el a saját ügyében, ezért hajlamos a saját javára dönteni. Külső ellenőrzés jellemzően csak panasz nyomán, hatósági vagy bírósági eljárásban történik.
- Különleges adatoknál (például egészségi állapot, vallás, politikai vélemény) a jogos érdek önmagában nem elég, ott szigorúbb feltételek is kellenek.
- A tiltakozás AI-modelleknél nehezen érvényesíthető utólag, mert a már betanított modellből egy ember adatait ma még nem lehet megbízhatóan, nyomtalanul eltávolítani.
- Hatóságok a közfeladataik ellátása során nem hivatkozhatnak jogos érdekre, ilyenkor jellemzően a közfeladat ellátása vagy a jogi kötelezettség a jogalap.
Hasonló, de nem ugyanaz
- hozzájárulás – A hozzájárulásnál előre megkérdeznek, és csak akkor kezelhetik az adatodat, ha igent mondasz. A jogos érdeknél nem kérdeznek, csak utólag tiltakozhatsz.
- szerződés teljesítése – Ez csak azokra az adatokra vonatkozik, amelyek nélkül a veled kötött szerződés nem teljesíthető, a jogos érdek ennél tágabb célokat is lefedhet.
- közérdek – A közérdekű adatkezelés jogszabályban rögzített közfeladaton alapul, a jogos érdek viszont a szervezet vagy egy harmadik fél saját érdeke.
Kapcsolódó fogalmak
adatkezelési jogalap, adatvédelem, GDPR
érdekmérlegelési teszt, tiltakozási jog
hozzájárulás, tanítóadat, webes adatgyűjtés, profilalkotás, adatvédelmi hatásvizsgálat
Röviden a története
A jogos érdek már az Európai Unió 1995-ös adatvédelmi irányelvében (95/46/EK) szerepelt, mai formáját a 2018. május 25. óta alkalmazandó GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja adja. Az Európai Unió Bírósága több ítéletben rögzítette a háromlépcsős tesztet (érdek, szükségesség, mérlegelés). Az Európai Adatvédelmi Testület 2024 decemberében kiadott véleménye szerint a jogos érdek elvben AI-modellek fejlesztésére is alkalmas jogalap lehet, ha a teszt teljesül.
Hol tart most
A jogos érdek évek óta az egyik leggyakrabban használt jogalap, és az AI-fejlesztők is jellemzően erre hivatkoznak a modelltanításnál. Hogy pontosan hol a határ, azt hatósági és bírósági ügyek alakítják, valamint az Európai Bizottság 2025 novemberi „digitális omnibusz” javaslata, amely a GDPR-ben külön is rendezné a jogos érdeket az AI-fejlesztésnél.
Más nevei
jogos érdek · jogos érdeken alapuló adatkezelés · jogos érdek jogalap · érdekmérlegelés · legitimate interest · legitimate interests · LIA (legitimate interests assessment) · GDPR 6. cikk (1) f) pont
Források
A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.