képmáshoz való jog

angolul: right to one's own image (personality rights); USA: right of publicity / likeness rights

alapelterjedt

Az a jogod, hogy te döntsd el, ki készíthet rólad képet vagy hangfelvételt, és ki használhatja fel az arcodat, hangodat – akár mesterséges intelligenciával is.

Érthetően

Az arcod és a hangod olyan, mint a lakáskulcsod: attól, hogy sokan látják nálad, még nem használhatja bárki. A képmáshoz való jog azt mondja ki, hogy rólad felvételt készíteni és azt felhasználni főszabály szerint csak a beleegyezéseddel lehet.

A mesterséges intelligencia miatt lett ez újra forró téma. Ma akár egyetlen fényképből vagy néhány másodpercnyi hangfelvételből olyan videó és hang készíthető, amelyen olyat mondasz vagy teszel, amit soha nem tettél. Ez a deepfake, illetve a hangklónozás.

Két hagyomány él egymás mellett. Európában és Magyarországon ez személyiségi jog: az emberi méltóságodat védi, és mindenkit megillet. Az Egyesült Államokban a „right of publicity” inkább vagyoni jog: azt védi, hogy a neved és arcod üzleti értékéből te keress pénzt, ne más.

Hogyan működik

Főszabály a hozzájárulás: a magyar Polgári Törvénykönyv szerint a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához is kell az érintett beleegyezése.
Vannak kivételek: nem kell hozzájárulás a tömegfelvételhez és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvételhez.
A hozzájárulás célhoz kötött: ha egy céges csoportképhez beleegyeztél, abból még nem következik, hogy az arcodból reklámot vagy AI-avatárt lehet készíteni.
Jogsértés esetén követelheted a felvétel eltávolítását, a jogsértés abbahagyását, és sérelemdíjat vagy kártérítést is kérhetsz a bíróságon.
Az AI-val készült hasonmásra ugyanezek a szabályok állnak. Emellett az EU mesterségesintelligencia-rendelete 2026. augusztus 2. óta előírja, hogy aki deepfake-et tesz közzé, jelezze: a tartalom mesterségesen készült. A jelölés nem pótolja a hozzájárulást.

Példa a mindennapokból

A közösségi médiában szembejön egy hirdetés, amelyben egy ismert magyar orvos vagy műsorvezető „csodaszert” vagy befektetést ajánl. Az illető sosem mondott ilyet: az arcát és a hangját AI-val hamisították, a képmáshoz való jogát megsértve. Ugyanez a jog véd téged is, ha valaki a profilképedből készít hamis videót.

Kit érint

mindenkiBárkinek az internetre feltöltött fotójából vagy hangjából készülhet hamis felvétel, és a jog nem csak a hírességeket védi.

marketingesReklámban, AI-generált képen vagy videón valós ember arcát, hangját csak kifejezett, a konkrét célra szóló engedéllyel használhatod. → Marketing

munkavállalóA munkáltatód főszabály szerint nem teheti ki a fotódat a honlapra, és nem készíthet belőled digitális avatárt a beleegyezésed nélkül. → Munka és HR

fejlesztőHa képet, hangot vagy videót generáló rendszert, illetve agentet építesz, a te felelősséged is, hogy ne gyártson engedély nélkül valós személyekről hasonmást. Az EU-ban emellett gondoskodnod kell arról, hogy a generált tartalom géppel felismerhető jelölést kapjon. → Kód

Gyakori félreértés

TévhitAmi nyilvánosan fent van rólam vagy másról az interneten, azt bárki szabadon felhasználhatja, AI-hoz is.

ValójábanAz, hogy egy kép elérhető, nem jelent hozzájárulást a további felhasználáshoz. Egy nyilvános fotóból készített deepfake vagy reklám ugyanúgy jogsértő lehet.

Korlátok és kockázatok

A jog országonként nagyon eltér: az Egyesült Államokban például államonként más a szabály, ezért a külföldi jogsértővel szemben nehéz fellépni.
A jogérvényesítés lassú, a hamis videó viszont órák alatt elterjed; a letiltás kérése a platformnál sokszor gyorsabb, mint a per.
A közéleti szereplők védelme szűkebb, és a paródia, a hírközlés vagy a művészi feldolgozás bizonyos határok között megengedett lehet.
Vitatott, hogy meddig tart a védelem a halál után, és ki dönthet egy elhunyt ember digitális „feltámasztásáról”.

Hasonló, de nem ugyanaz

szerzői jog – A szerzői jog az alkotást (például a fényképet) védi és a fotóst illeti, a képmáshoz való jog viszont a képen szereplő embert.
adatvédelem (GDPR) – Az arcod és a hangod személyes adat is, ezért a kettő egyszerre is érvényesülhet. A GDPR az adatkezelés szabályait adja meg, és megsértése miatt az adatvédelmi hatósághoz (NAIH) fordulhatsz. A képmáshoz való jog polgári jogi személyiségi jog, amelyet bíróságon, bárkivel szemben érvényesíthetsz.
deepfake – A deepfake maga a technológia és a hamis tartalom, a képmáshoz való jog pedig az a jogi eszköz, amellyel felléphetsz ellene.

Kapcsolódó fogalmak

Tágabb

személyiségi jogok, magánszféra védelme, AI-szabályozás

Szűkebb

hangfelvételhez való jog, digitális hasonmás, posztumusz képmásvédelem

Rokon

deepfake, hangklónozás, szintetikus média, adatvédelem, szerzői jog

Röviden a története

A magánszféra jogi védelmének gondolatát Samuel Warren és Louis Brandeis 1890-es, „The Right to Privacy” című tanulmánya indította el. A „right of publicity” kifejezést egy amerikai bíróság használta először 1953-ban, a Haelan Laboratories kontra Topps Chewing Gum ügyben. Magyarországon a képmást már a korábbi polgári törvénykönyv is védte; a jelenlegi szabályt a 2013-ban elfogadott, 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

Hol tart most

Maga a jog régóta létezik, a generatív AI miatt viszont világszerte kiegészítik és újraírják. 2024-ben Tennessee állam külön törvényben (ELVIS Act) védte a hangot az AI-klónozástól. Az Egyesült Államokban 2025-ben szövetségi törvény (TAKE IT DOWN Act) írta elő a beleegyezés nélkül közzétett intim felvételek – köztük a deepfake-ek – gyors eltávolítását. Az EU-ban 2026 augusztusa óta kötelező a deepfake-ek jelölése. Egységes nemzetközi szabály továbbra sincs.

Állapot: 2026. november

A hírekben

2 Agent Age-sztoriban fordul elő; a görbe a hírmagazin heti előfordulása.

Delhi High Court és India: deepfake-videók levétele, személyiségi jogok védelme2026. nov. 2. · Jog
Személyiségi jogok és deepfake: alkotók védelme, indiai színésznő és magyar előadó fellépése2026. okt. 26. · Jog

Más nevei

képmáshoz való jog · képmáshoz és hangfelvételhez való jog · képmásvédelem · személyiségi jogok · right of publicity · personality rights · likeness rights · name, image and likeness (NIL)

Források

A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.