Fogalomtár › Szabályozás és jog
DSA
angolul: Digital Services Act
Az Európai Unió jogszabálya, amely előírja, hogyan kell az online platformoknak kezelniük a jogellenes tartalmakat, a hirdetéseket, az ajánlóalgoritmusokat és a felhasználók panaszait.
Érthetően
A DSA az internetes platformok házirendje, csak éppen nem a platform írta, hanem az EU. Olyan, mint a vásárcsarnokra vonatkozó piacfelügyeleti szabályok: nem azt írják elő, ki mit árulhat, hanem azt, hogy a csarnok üzemeltetőjének mit kell tennie, ha valaki romlott árut vagy hamisítványt kínál.
A rendelet nem azt mondja meg, mi számít jogellenesnek (azt a tagállami és uniós törvények döntik el), hanem azt, hogyan kell eljárnia a platformnak. Kell bejelentőgomb, indokolni kell a törléseket és letiltásokat, és lehetővé kell tenni a fellebbezést.
Az AI miatt azért fontos, mert a hírfolyamodat, a keresési találataidat és a hirdetéseidet algoritmusok válogatják. A DSA szerint a platformnak el kell árulnia, mi alapján ajánl neked valamit, a legnagyobbaknak pedig fel kell kínálniuk olyan hírfolyamot is, amely nem a rólad készült profilra épül.
A szabályok lépcsőzetesek: minél nagyobb egy szolgáltatás, annál több a kötelezettsége. A legszigorúbb elvárások azokra az óriásplatformokra és keresőkre vonatkoznak, amelyeknek az EU-ban havi átlagban legalább 45 millió aktív felhasználójuk van, és amelyeket az Európai Bizottság hivatalosan ilyennek jelölt ki.
Hogyan működik
- Besorolás: a rendelet méret és szerep szerint kategóriákba sorolja a szolgáltatókat, a tárhelytől a piactéren át az óriásplatformig, és mindegyikre más kötelezettségcsomag vonatkozik.
- Bejelentés és intézkedés: bárki jelezhet jogellenesnek vélt tartalmat, a platformnak pedig érdemben foglalkoznia kell vele. Ha töröl vagy korlátoz, indoklást kell küldenie az érintettnek.
- Jogorvoslat: a döntés ellen ingyenes belső panaszt tehetsz, és ha ez nem vezet eredményre, peren kívüli vitarendező testülethez vagy bírósághoz fordulhatsz.
- Kockázatkezelés: az óriásplatformoknak és a legnagyobb keresőknek évente fel kell mérniük, milyen társadalmi kockázatot okoznak (például dezinformáció, kiskorúak védelme, manipulált tartalmak), csökkenteniük kell ezeket, és független auditnak kell alávetniük magukat.
- Felügyelet és bírság: az óriásplatformokat és a legnagyobb keresőket elsősorban az Európai Bizottság ellenőrzi, a többi szolgáltatót annak a tagállamnak a digitális szolgáltatási koordinátora, ahol a cég uniós székhelye van (Magyarországon ez a hatóság az NMHH). A bírság az éves világszintű árbevétel 6 százalékáig terjedhet.
Példa a mindennapokból
Egy közösségi oldal törli a bejegyzésedet, és nem érted, miért. A DSA miatt a platformnak meg kell írnia, melyik szabályra vagy jogszabályra hivatkozva döntött, használt-e ehhez automatizált eszközt, és hogyan kifogásolhatod a döntést. Ha nem értesz egyet, fellebbezhetsz.
Kit érint
Gyakori félreértés
Korlátok és kockázatok
- A rendelet csak annyit ér, amennyire betartatják: az óriásplatformok elleni eljárások évekig húzódhatnak, közben a szolgáltatás változatlanul működhet.
- A DSA nem garantálja, hogy egy bejelentett tartalom el is tűnik: a platformnak csak érdemben kell elbírálnia, és indokolnia kell a döntését.
- Privát üzenetküldésre és a kisebb szolgáltatókra jóval kevesebb kötelezettség vonatkozik, így a problémás tartalom oda húzódhat át.
- Az AI-chatbotokra és az önállóan cselekvő AI-agentekre a rendelet nem ad külön szabályt, ezért vitatott, mikor és mennyiben tartoznak alá.
Hasonló, de nem ugyanaz
- DMA (digitális piacokról szóló rendelet) – A DMA a legnagyobb techcégek piaci erőfölényét és a tisztességes versenyt szabályozza, a DSA a tartalmak kezelését és a felhasználók védelmét.
- EU AI Act (MI-rendelet) – Az AI Act magukat az AI-rendszereket szabályozza kockázatuk szerint, a DSA a platformokat, ahol ezek az algoritmusok és a generált tartalmak megjelennek.
- GDPR – A GDPR a személyes adataid kezeléséről szól, a DSA a platformok tartalomkezelési, hirdetési és átláthatósági felelősségéről.
Kapcsolódó fogalmak
EU-s digitális szabályozás, Platformszabályozás
Online óriásplatform (VLOP), Tartalommoderálás, Ajánlórendszer, Megbízható bejelentő
DMA (digitális piacokról szóló rendelet), EU AI Act (MI-rendelet), GDPR, Deepfake, Dezinformáció
Röviden a története
Az Európai Bizottság 2020 decemberében javasolta, a rendeletet 2022 októberében fogadták el ((EU) 2022/2065 rendelet), és 2022. november 16-án lépett hatályba. Az elsőként kijelölt óriásplatformokra és keresőkre 2023 augusztusának végétől, minden érintett szolgáltatóra 2024. február 17-től alkalmazandó.
Hol tart most
A rendelet 2024 februárja óta minden érintett szolgáltatóra alkalmazandó az EU-ban. A Bizottság több óriásplatform ellen folytat eljárást, és 2025 decemberében kiszabta az első bírságot: 120 millió eurót az X-re. 2026 végén a vita főleg a kiskorúak védelméről, a végrehajtás tempójáról és a generatív AI-szolgáltatások besorolásáról szól.
A hírekben
- Az uniós KIDS Act javaslata platformokra, korellenőrzésre és AI-chatbotokra2026. okt. 19. · Jog
- Az EU a DSA szerint keresőmotornak minősítette a ChatGPT-t, Reddit és Roblox is VLOP2026. aug. 31. · Jog
Más nevei
DSA · Digital Services Act · digitális szolgáltatásokról szóló rendelet · digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály · digitális szolgáltatási törvény · (EU) 2022/2065 rendelet · uniós platformszabályozás · EU Digital Services Act
Források
A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.