Fogalomtár › Társadalom és etika
dezinformáció
angolul: disinformation
Szándékosan terjesztett hamis vagy félrevezető információ, amelynek célja a megtévesztés, a befolyásolás vagy a haszonszerzés.
Érthetően
A dezinformáció szándékos megtévesztés: valaki tudja, hogy amit állít, az nem igaz vagy erősen torzít, mégis terjeszti, mert célja van vele. Ez a cél lehet politikai befolyás, pénz, egy cég vagy ember lejáratása, vagy egyszerűen a zavarkeltés.
Olyan, mint amikor valaki szándékosan rossz irányba fordítja az útjelző táblát. Aki arra jár, jóhiszeműen követi, sőt másoknak is azt mondja, hogy „arra kell menni”. A tábla elforgatója hazudott, a többiek csak tévednek, de a kár így is bekövetkezik.
A mesterséges intelligencia ezt olcsóbbá és gyorsabbá tette. Ma percek alatt készül hihető hamis cikk, fotó, hangfelvétel vagy videó, akár több nyelven és több ezer változatban. Ugyanakkor az AI a védekezést is segíti: a hamis tartalmak és az összehangolt kampányok felismerésében is használják.
Hogyan működik
- Cél és célközönség kiválasztása: a terjesztő eldönti, kit akar meggyőzni vagy elbizonytalanítani, és milyen félelmére, dühére vagy reményére épít.
- Tartalomgyártás: elkészül a hamis vagy kiforgatott történet, ma már gyakran generatív AI-val írt szöveggel, hamisított képpel, klónozott hanggal vagy deepfake videóval.
- Hitelesnek álcázás: a tartalom hírportálnak látszó oldalon, szakértőnek kiadott személy nevében vagy valódi eseményhez kapcsolva jelenik meg, hogy megbízhatónak tűnjön.
- Felerősítés: álprofilok, botok és egyre inkább önállóan posztoló, kommentelő AI-agentek terjesztik, a közösségi oldalak ajánlóalgoritmusai pedig a sok reakciót kiváltó tartalmat még több emberhez juttatják el.
- Jóhiszemű továbbadás: a hétköznapi felhasználók megosztják, mert elhiszik. Innentől a hazugság ismerősöktől érkezik, ezért sokkal nehezebb megkérdőjelezni.
Példa a mindennapokból
A családi csevegőcsoportba érkezik egy videó, amelyen egy ismert orvos „csodaszert” ajánl, és arra kér, hogy gyorsan oszd meg, mielőtt letiltják. A videó AI-val készült hamisítvány, az orvos soha nem mondott ilyet, a link pedig egy webáruházba vezet. Ha továbbküldöd, akaratlanul te is a kampány része leszel.
Kit érint
Gyakori félreértés
Korlátok és kockázatok
- Az AI-felismerő eszközök nem megbízhatók: tévesen jelölhetnek valódi tartalmat hamisnak, és átengedhetnek ügyes hamisítványt, ezért ne hozz döntést pusztán az eredményük alapján.
- A szándékot kívülről nehéz bizonyítani, így sokszor nem dönthető el biztosan, hogy valaki hazudik vagy csak téved.
- A „dezinformáció” címkét vitában fegyverként is használják: nem minden az, ami valakinek kellemetlen vagy amivel nem ért egyet.
- Ha már mindent hamisnak gondolsz, az is kár: a túlzott gyanakvás miatt a valódi bizonyítékokat is könnyű „biztos AI csinálta” felkiáltással lesöpörni.
Hasonló, de nem ugyanaz
- téves információ (misinformation) – A téves információt jóhiszeműen, megtévesztő szándék nélkül terjesztik, a dezinformációt tudatosan.
- hallucináció – A hallucináció a nyelvi modell nem szándékos tévedése, amikor magabiztosan állít valótlant. Dezinformáció csak akkor lesz belőle, ha valaki tudatosan, megtévesztő céllal terjeszti.
- deepfake – A deepfake egy technika hamis kép, hang vagy videó előállítására, vagyis a dezinformáció egyik eszköze, nem maga a jelenség.
- propaganda – A propaganda egy nézet vagy érdek egyoldalú népszerűsítése, és igaz állításokkal is dolgozhat; a dezinformáció lényege viszont a tudatosan hamis vagy félrevezető tartalom.
Kapcsolódó fogalmak
információs zavar, információs manipuláció, AI-kockázatok
álhír, dezinformációs kampány, bothálózat
téves információ, propaganda, deepfake, hangklónozás, hallucináció, tényellenőrzés, vízjelezés, médiatudatosság
Röviden a története
A szó az orosz „dezinformacija” (дезинформация) kifejezésből ered, amely a szovjet titkosszolgálatok szóhasználatából a hidegháború idején került át a nyugati nyelvekbe. A mai, online értelmezést az Európai Bizottság szakértői csoportjának 2018-as jelentése tette széles körben ismertté. A generatív AI 2022 végi elterjedése óta a téma az AI-viták egyik központi kérdése.
Hol tart most
2026 végére az AI-val készített megtévesztő szöveg, kép, hang és videó mindennapos, előállítása nagyon olcsó. Az EU a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel (DSA) és a hozzá kapcsolt dezinformációs magatartási kódexszel, valamint az AI-rendelet 2026 augusztusától alkalmazandó átláthatósági (jelölési) szabályaival próbálja keretek közé szorítani. A felismerés és a jelölés azonban még nem megbízható.
A hírekben
- A Klebelsberg Központ kiállt az álhírekkel és AI-képekkel támadott Újpetrei Általános Iskola mellett2026. okt. 22. · Oktatás és család
- Trump élő adásban Huangot hívva „álhírnek” nevezte az AI-biztonsági aggályokat2026. szept. 14. · Agent Age
- Ingyenes ELTE-képzés pedagógusoknak deepfake-ről, álhírről és MI-ről2026. szept. 14. · Oktatás és család
Más nevei
dezinformáció · disinformation · álhír · fake news · félretájékoztatás · dezinformációs kampány · információs manipuláció · FIMI
A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.