Fogalomtár › Szabályozás és jog
AI-tartalom jelölése
angolul: AI content labeling
Az AI-tartalom jelölése azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciával készült vagy módosított képen, videón, hangon, szövegen látható vagy géppel olvasható jelzés mutatja az eredetét.
Érthetően
Az élelmiszerek címkéjén ott van, mi van a csomagban, és honnan származik. Az AI-tartalom jelölése ugyanezt teszi egy képpel, videóval, hangfelvétellel vagy szöveggel: megmondja, hogy gép készítette-e vagy alakította-e át.
A jelölésnek két rétege van. Az egyiket te is látod: felirat, ikon vagy megjegyzés a poszt alatt, például „AI-val készült”. A másik rejtett: a fájlba ágyazott adat vagy láthatatlan vízjel, amelyet programok és platformok olvasnak ki.
A jelölés nem azt mondja meg, hogy egy tartalom igaz vagy hamis, csak azt, hogy hogyan készült. Egy AI-val rajzolt illusztráció teljesen ártalmatlan lehet, egy jelöletlen, valódi fotó pedig megtévesztő is.
Azért lett fontos, mert a gépi kép és hang már szabad szemmel és füllel alig különböztethető meg a valóditól. Az Európai Unióban ezért az MI-rendelet (AI Act) jogi kötelezettséggé tette a jelölést bizonyos esetekben.
Hogyan működik
- A generáló eszköz már a létrehozáskor megjelöli a kimenetet: eredetadatot ír a fájlba (például a C2PA szabvány szerinti „Content Credentials” formában), vagy láthatatlan vízjelet rejt a képpontokba, a hangba vagy a szövegbe.
- Aki a tartalmat közzéteszi, bizonyos esetekben látható jelzést is tesz rá. Ilyen a valós személyt vagy eseményt megtévesztően utánzó deepfake, vagy a közügyekről tájékoztató, AI-val írt szöveg, ha azt ember nem ellenőrizte és nem vállal érte szerkesztői felelősséget.
- A közösségi és videós platformok kiolvassák a rejtett jeleket, vagy megkérdezik a feltöltőt, és ennek alapján saját címkét tesznek a tartalomra.
- Te a címkét látod, és egyes esetekben rákattintva azt is megnézheted, milyen eszközzel és mikor készült vagy módosult a tartalom.
- A szabályok betartását hatóságok ellenőrzik: az EU-ban a jelölési kötelezettség megszegése az MI-rendelet alapján akár 15 millió eurós vagy az éves világpiaci forgalom 3%-áig terjedő bírsággal járhat.
Példa a mindennapokból
Görgeted a közösségi oldaladat, és egy látványos videó sarkában kis feliratot látsz: „AI-val készült”. Rákattintasz, és kiderül, hogy a felvételt egy videógeneráló program hozta létre, nem kamera rögzítette – így már másképp ítéled meg, amit látsz.
Kit érint
Gyakori félreértés
Korlátok és kockázatok
- A fájlba írt eredetadat könnyen elvész: egy képernyőfotó, átméretezés vagy újratömörítés törölheti.
- A láthatatlan vízjel sem sérthetetlen, a szövegek vízjelezése pedig különösen gyenge – egy átfogalmazás eltüntetheti.
- A címke nem mond semmit a tartalom igazságáról vagy szándékáról: jelölt tartalom is lehet félrevezető, jelöletlen is lehet tisztességes.
- Ha túl sok mindenen ott a címke (például apró retusáláson is), megszokod és átsiklasz fölötte, a jelöletlen tartalmat pedig indokolatlanul hitelesnek érezheted.
Hasonló, de nem ugyanaz
- Vízjelezés – A vízjelezés az egyik technikai módszer a jelölésre, míg az AI-tartalom jelölése a teljes gyakorlat és kötelezettség, a látható címkével együtt.
- AI-tartalom felismerése (AI-detektor) – A detektor utólag, a tartalom jegyeiből próbálja megtippelni az eredetet, a jelölés viszont már a készítéskor rögzíti azt.
- Tényellenőrzés – A tényellenőrzés azt vizsgálja, igaz-e egy állítás, a jelölés csak azt közli, hogy a tartalom géppel készült-e.
Kapcsolódó fogalmak
Átláthatósági kötelezettség, EU MI-rendelet (AI Act), AI-szabályozás
Vízjelezés, Tartalomeredet-igazolás (C2PA), Deepfake-jelölés
Deepfake, Szintetikus média, AI-detektor, Dezinformáció, Generatív AI
Röviden a története
A tartalmak eredetének szabványos igazolására 2021-ben alakult meg a C2PA iparági szövetség. Az EU 2024-ben fogadta el az MI-rendeletet, amelynek 50. cikke átláthatósági és jelölési kötelezettségeket ír elő. Ezek 2026. augusztus 2-től alkalmazandók. Kínában 2025. szeptember 1-jén lépett hatályba az AI-val készült tartalmak kötelező jelölése.
Hol tart most
A nagy platformok és több generáló eszköz már címkéz, de a jelölés még nem egységes, és nem minden tartalomtípusnál megbízható. Az EU-ban az MI-rendelet átláthatósági szabályai 2026 augusztusától alkalmazandók. A gyakorlati részletek, például a jelölésről szóló uniós gyakorlati kódex és az esetleges átmeneti könnyítések, még formálódnak.
A hírekben
- Újabb AI-címkézési szabályok a hirdetésekben: Kalifornia, Pennsylvania, Google Ads, TikTok2026. nov. 2. · Marketing
- Indiában az Instagram AI-címkézési szabályai márkákat és alkotókat is érintenek2026. nov. 2. · Marketing
- Az AI Act átláthatósági szabályai: AI-tartalom jelölése és mélyhamisítások2026. okt. 12. · Jog
- Platformok AI-címkézési szabályai: TikTok, Instagram, FTC-iránymutatás2026. szept. 7. · Marketing
- AI-címkézés: az IAB v2 irányelve, automatikus Meta-címke, az EU AI-tartalomcímkézési kódexe2026. aug. 24. · Marketing
- Az EU AI Act augusztusi szakasza: kötelező az AI-tartalom jelölése, jön a végrehajtás2026. aug. 18. · Agent Age
- EU AI Act 50. cikk: Google Ads-fiókok megfelelőségi teendői és AI-címkék2026. aug. 17. · Marketing
Más nevei
AI-tartalom jelölése · MI-tartalom jelölése · AI-címkézés · MI által generált tartalom megjelölése · AI content labeling · AI labelling · AI-generated content disclosure
Források
A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.