13. lapszám · nov. 2–8. 2026Kiadások · Fogalomtár · Archívum · Módszer · RSS · HU / ENG

Az AI-korszak hírei, hetente válogatva

Fogalomtár › Biztonság

zsarolóvírus

angolul: ransomware

alapelterjedt

Olyan kártékony program, amely titkosítással vagy zárolással használhatatlanná teszi a fájljaidat vagy az egész gépedet, és váltságdíjat követel a feloldásért.

Érthetően

Képzeld el, hogy hazaérsz, és valaki lecserélte a lakásod összes zárját. Az ajtón cetli lóg: fizess, és megkapod az új kulcsot. A zsarolóvírus ugyanezt teszi az adataiddal: a fotóid, dokumentumaid és céges nyilvántartásaid megvannak, de nem tudod megnyitni őket.

A támadók célja többnyire a pénz, nem a rombolás. A váltságdíjat általában kriptovalutában kérik, mert azzal gyorsan, országhatárokon át és álnéven lehet fizetni. Ma már gyakran le is másolják az adatokat, és azzal fenyegetnek, hogy nyilvánosságra hozzák őket, ha nem fizetsz.

A legtöbb kártevő igyekszik rejtve maradni. A zsarolóvírus is csendben dolgozik egy ideig, de a végén nyíltan közli, hogy megtámadtak, és megmondja az árat.

Az AI mindkét oldalon megjelent. A támadók hibátlan magyarsággal megírt csaló leveleket készíttetnek vele, a védők pedig a gyanús viselkedés kiszűrésére használják.

Hogyan működik

  1. Bejutás: a kártevő leggyakrabban csaló e-mail mellékletével, hamis linkkel, ellopott jelszóval, rosszul védett távoli hozzáféréssel (például VPN-nel) vagy egy frissítetlen program biztonsági résén át jut be.
  2. Terjeszkedés: céges hálózaton a támadók csendben felderítik a rendszert, minél több gépet megszereznek, és megpróbálják elérni a biztonsági mentéseket is. Ez néha csak órákig tart, máskor napokig vagy hetekig.
  3. Adatlopás: a titkosítás előtt sokszor lemásolják az érzékeny adatokat, hogy később a kiszivárogtatásukkal is zsarolhassanak.
  4. Titkosítás: a program erős titkosítással zárja le a fájlokat, a feloldáshoz szükséges kulcs pedig csak a támadóknál van meg.
  5. Követelés: megjelenik a váltságdíjat követelő üzenet az összeggel, a határidővel és a fizetés módjával, gyakran „ügyfélszolgálati” csevegőablakkal.

Példa a mindennapokból

Hétfő reggel a könyvelőiroda egyik gépén sem nyílnak meg a fájlok, a képernyőn pedig angol nyelvű üzenet közli, hogy 72 órán belül fizetni kell. Kiderül, hogy pénteken valaki megnyitott egy számlának álcázott e-mail-mellékletet. Az iroda azért tud néhány nap alatt újraindulni, mert volt a hálózatról leválasztott, friss mentése.

Kit érint

mindenkiEgyetlen rossz kattintással elveszhet több évnyi családi fotód és iratod, ha nincs róluk külön mentésed.
vállalkozó, vezetőEgy támadás napokra vagy hetekre megbéníthatja a céget. Ha személyes adatok is érintettek, adatvédelmi incidensként be kell jelenteni, és bírságot is kaphatsz.
munkavállalóSok támadás egy munkatárs postafiókján vagy ellopott jelszaván keresztül indul, ezért a te figyelmed is része a védelemnek. → Munka és HR
beteg, orvosA kórházak gyakori célpontok, és egy leállás miatt műtétek, vizsgálatok csúszhatnak, a leletek pedig elérhetetlenné válhatnak. → Egészség

Gyakori félreértés

TévhitHa kifizetem a váltságdíjat, visszakapom az adataimat, és ezzel vége az ügynek.
ValójábanA fizetés semmit sem garantál: a kulcs lehet hibás, az ellopott adatokat később is kiszivárogtathatják, és aki fizet, azt gyakran újra megtámadják. A hatóságok ezért általában a fizetés ellen foglalnak állást.

Korlátok és kockázatok

Hasonló, de nem ugyanaz

Kapcsolódó fogalmak

Tágabb

kártevő, kibertámadás, kiberbiztonság, kiberbűnözés

Szűkebb

kettős zsarolás, szolgáltatásként nyújtott zsarolóvírus, titkosító zsarolóvírus, képernyőzároló

Rokon

adathalászat, biztonsági mentés, titkosítás, megtévesztésen alapuló támadás, kétlépcsős azonosítás

Röviden a története

Az első ismert zsarolóprogram az 1989-es AIDS-trójai volt, amelyet hajlékonylemezen, postán terjesztettek. A jelenség 2013-ban a CryptoLockerrel vált tömegessé. 2017-ben a WannaCry egy Windows-biztonsági rést kihasználva magától terjedt, és néhány nap alatt világszerte több százezer gépet fertőzött meg.

Hol tart most

2026 végén a zsarolóvírus a szervezett kiberbűnözés egyik fő bevételi forrása, és bérelhető szolgáltatásként is működik. Az áldozatok az elmúlt években egyre kisebb arányban fizetnek. A támadók ezért egyre inkább az ellopott adatok kiszivárogtatásával fenyegetnek, és vannak, akik már titkosítás nélkül, csak az adatlopással zsarolnak. Egyre gyakrabban használnak AI-t és automatizált agenteket a csaló levelek megírásához, a célpontok felderítéséhez és a támadás egyes lépéseinek végrehajtásához.

Állapot: 2026. november

A hírekben

6 Agent Age-sztoriban fordul elő; a görbe a hírmagazin heti előfordulása.

Más nevei

zsarolóvírus · zsarolóprogram · zsarolószoftver · váltságdíjvírus · ransomware · ransomware-támadás · crypto-ransomware · RaaS (ransomware-as-a-service)

Források

A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.