13. lapszám · nov. 2–8. 2026Kiadások · Fogalomtár · Archívum · Módszer · RSS · HU / ENG

Az AI-korszak hírei, hetente válogatva

Fogalomtár › Biztonság

titkosítás

angolul: encryption

alapelterjedt

A titkosítás olyan eljárás, amely az adatot olvashatatlan jelsorozattá alakítja, és csak az tudja visszafejteni, akinek megvan hozzá a kulcsa.

Érthetően

Képzeld el, hogy a leveledet nem borítékba, hanem lezárt páncélkazettába teszed, amelyhez csak a címzettnek van kulcsa. A postás viheti, a szomszéd megrázhatja, de a tartalmát senki sem látja. A titkosítás ugyanezt csinálja az adataiddal: az üzenetből vagy a fájlból értelmetlen karaktersor lesz, amelyet csak a megfelelő kulccsal lehet újra olvashatóvá tenni.

Naponta számtalanszor használod anélkül, hogy észrevennéd: amikor netbankolsz, üzenetet küldesz, kártyával fizetsz vagy feloldod a telefonodat. A titkosítás főként két helyzetben véd: amikor az adat úton van az interneten, és amikor egy eszközön vagy szerveren tárolják.

Az AI korában azért lett még fontosabb, mert a chatbotoknak és az AI-agenteknek egyre több személyes és céges adatot adunk át. A titkosítás megvédi az adatot útközben és a tárolóban, de azt nem dönti el, hogy a szolgáltató a saját oldalán mire használja. Az már szerződés és szabályozás kérdése.

Hogyan működik

  1. A küldő eszköze fogja az eredeti, olvasható adatot (ezt nyílt szövegnek hívják), és egy matematikai eljárással, egy kulcs segítségével összekeveri.
  2. Az eredmény a titkosított szöveg: aki kulcs nélkül elfogja, annak csak véletlenszerűnek tűnő jelsorozat.
  3. A szimmetrikus titkosításnál ugyanaz a kulcs zár és nyit. Ez gyors, de a kulcsot valahogy biztonságosan el kell juttatni a másik félhez.
  4. Az aszimmetrikus (nyilvános kulcsú) titkosításnál kulcspár van: a nyilvános kulccsal bárki le tudja zárni az üzenetet, de kinyitni csak a titkos párjával lehet. Így előzetesen közös titok nélkül is lehet biztonságos kapcsolatot kezdeni. Azt pedig, hogy a nyilvános kulcs tényleg a másik félé, a weben tanúsítványok igazolják.
  5. A gyakorlatban a kettőt kombinálják: a böngésződ nyilvános kulcsú módszerrel megegyezik a weboldallal egy közös kulcsban, és utána a gyors szimmetrikus titkosítással folyik a forgalom.

Példa a mindennapokból

Amikor a böngésződ címsorában a webcím „https://”-sel kezdődik, a közted és a weboldal között utazó adat titkosítva megy. Ha egy kávézó nyílt wifijén írod be a bankkártyaszámodat egy ilyen oldalon, a hálózaton hallgatózó a tartalomból csak értelmetlen jelsorozatot lát, legfeljebb azt tudja meg, melyik oldalhoz kapcsolódsz. A „https” ugyanakkor csak a kapcsolatot védi: azt nem garantálja, hogy maga az oldal megbízható, mert csaló oldalak is használják.

Kit érint

mindenkiAz üzeneteidet, a fotóidat, a jelszókezelőd tartalmát és a telefonod adatait titkosítás védi attól, hogy illetéktelen kezébe kerülve olvashatók legyenek.
banki ügyfél, befektetőA netbank, a mobilbank és a kártyás fizetés biztonsága azon múlik, hogy az adataid titkosítva utaznak és tárolódnak. → Pénz
vállalkozó, vezetőHa titkosított laptop vész el vagy titkosított adatbázist lopnak el, és a kulcs nem került illetéktelen kézbe, sokkal kisebb a kár és az adatvédelmi felelősség, mint védtelen adatoknál.
fejlesztőNeked kell gondoskodnod arról, hogy az alkalmazásod és a rá épülő AI-agent a kulcsokat és az ügyféladatokat titkosítva, a felhasználói jelszavakat pedig hashelve kezelje. → Kód

Gyakori félreértés

TévhitHa egy szolgáltatás titkosított, akkor az adataimat rajtam kívül senki sem láthatja.
ValójábanA titkosítás csak azok ellen véd, akiknek nincs kulcsuk. Ha a kulcs a szolgáltatónál van, ő hozzáférhet a tartalomhoz. A végpontok közötti titkosításnál a kulcs csak nálad és a címzettnél van, de az adat a te és a címzett eszközén ilyenkor is olvasható. Így egy feltört telefon vagy egy nem titkosított mentés továbbra is kockázat.

Korlátok és kockázatok

Hasonló, de nem ugyanaz

Kapcsolódó fogalmak

Tágabb

kriptográfia, adatbiztonság, kiberbiztonság, adatvédelem

Szűkebb

végpontok közötti titkosítás, szimmetrikus titkosítás, nyilvános kulcsú titkosítás, posztkvantum titkosítás, homomorf titkosítás

Rokon

hashelés, digitális aláírás, hitelesítés, zsarolóvírus, VPN

Röviden a története

A titkosírás ókori eredetű: Julius Caesar már betűeltolásos módszerrel védte az üzeneteit. A nyilvános kulcsú kriptográfia alapgondolatát Whitfield Diffie és Martin Hellman publikálta 1976-ban, az első gyakorlati nyilvános kulcsú titkosítási eljárás, az RSA pedig 1977-ben született. A ma legelterjedtebb szimmetrikus szabványt, az AES-t 2001-ben fogadta el az amerikai szabványügyi és technológiai intézet, a NIST.

Hol tart most

2026 végén a webes forgalom, az üzenetküldők és a telefonok túlnyomó része alapértelmezésben titkosít. A szakma fő feladata az átállás a kvantumszámítógépeknek is ellenálló eljárásokra, amelyek első szabványait a NIST 2024-ben adta ki.

Állapot: 2026. november

A hírekben

3 Agent Age-sztoriban fordul elő; a görbe a hírmagazin heti előfordulása.

Más nevei

titkosítás · encryption · rejtjelezés · kriptálás · enkripció · adattitkosítás · data encryption · sifrírozás

Források

A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.