o-sorozat (OpenAI)

angolul: OpenAI o-series (o1, o3, o4-mini)

haladóelterjedt

Az OpenAI o1, o3 és o4-mini nevű modelljei, amelyek válasz előtt lépésről lépésre végiggondolják a feladatot, ezért lassabbak, de bonyolult problémákban megbízhatóbbak.

Érthetően

Az o-sorozat az OpenAI úgynevezett érvelő modelljeinek családja. A hagyományos csevegőmodell szinte azonnal rávágja a választ, az o-modellek viszont előbb „gondolkodnak”: magukban végigmennek a feladaton, és csak utána válaszolnak.

Olyan ez, mint két diák a matekdolgozatnál. Az egyik fejből beírja az eredményt, a másik piszkozatlapon levezeti, ellenőrzi, és csak utána írja be a végső számot. A második lassabb, de ritkábban téved a nehéz feladatoknál.

Ezért az o-sorozat ott hasznos, ahol több lépést kell egymásra építeni: matematikai és logikai feladatoknál, programozásnál, hosszabb elemzésnél vagy tervezésnél. Egy egyszerű levélhez vagy gyors kérdéshez fölösleges, mert drágább és többet kell rá várni.

A sorozat jelentősége túlmutat a konkrét modelleken: ez tette általánossá azt a megoldást, hogy a modell gondolkodási időt kap. Ma már szinte minden nagy fejlesztő kínál ilyen üzemmódot.

Hogyan működik

Beírod a kérdést, a modell pedig nem kezd azonnal válaszolni. Előbb belső gondolatmenetet készít: részfeladatokra bontja a problémát, megoldási utakat próbál ki, és zsákutca esetén új irányt keres. Ezt a viselkedést megerősítéses tanulással gyakorolták be vele.
Ez a gondolatmenet ugyanúgy szövegként, tokenekben keletkezik, mint a válasz, csak te nem látod teljes egészében, legfeljebb egy rövid összefoglalót kapsz róla.
A gondolkodás idő- és számításigényes: egy válasz néhány másodperctől akár több percig is készülhet, és a rejtett gondolkodási tokenekért is fizetni kell.
A fejlesztők beállíthatják, mennyi erőfeszítést tegyen a modell (alacsony, közepes, magas), így egyensúlyozhatnak a gyorsaság, az ár és az alaposság között.
A későbbi tagok (o3, o4-mini) gondolkodás közben eszközöket is használnak: keresnek a weben, kódot futtatnak, képeket elemeznek. Emiatt jó alapot adnak az önállóan dolgozó agentekhez.

Példa a mindennapokból

A ChatGPT-ben felteszel egy bonyolult kérdést, például hogy három hitelajánlat közül melyik éri meg jobban tíz év alatt. A képernyőn fél percig az látszik, hogy a modell „gondolkodik”, és csak utána jön a levezetett válasz. Ilyenkor érvelő modell dolgozik, amilyeneket az o-sorozat tett ismertté.

Kit érint

fejlesztőNeki kell eldöntenie, mikor éri meg a lassabb és drágább érvelő modell, és mikor elég egy gyors, olcsó is, például egy kódoló agent építésekor. → Kód

munkavállalóÖsszetett elemzésnél, táblázatos számításnál vagy tervezésnél jobb eredményt kap, ha a gondolkodó üzemmódot választja. → Munka és HR

vállalkozó, vezetőAz AI-költségek tervezésénél számít, hogy az érvelő modellek lassabbak és drágábbak, ezért érdemes feladatonként eldönteni, hol hoz valódi hasznot a gondolkodó üzemmód.

szülő, diák, tanárEzek a modellek az iskolai matek- és fizikafeladatok többségét levezetéssel együtt meg tudják oldani. Ez segítheti a tanulást, de azt is könnyebbé teszi, hogy a diák a házi feladatot a modellel írassa meg, és a levezetés hibás is lehet. → Oktatás és család

Gyakori félreértés

TévhitAz o-modellek úgy gondolkodnak, mint az ember, ezért amit kiadnak, az biztosan helyes.

ValójábanA „gondolkodás” itt annyit jelent, hogy a modell több lépésben, köztes szöveget írva jut el a válaszig. Ettől ritkábban hibázik, de ugyanúgy tévedhet és állíthat magabiztosan valótlant.

Korlátok és kockázatok

Lassabb és drágább, mint egy hagyományos modell, ezért egyszerű kérdésre nem éri meg használni.
A hosszú gondolkodás sem garancia: a modell képes meggyőző levezetéssel hibás eredményre jutni, ezért a fontos számításokat ellenőrizd.
A belső gondolatmenetet nem látod teljesen, csak összefoglalva, így nehéz megítélni, pontosan hogyan jutott a válaszra.
A modellnevek gyorsan avulnak: az o1, o3 és o4-mini helyét újabb modellek vették át, ezért régebbi cikkek ajánlásai már nem biztos, hogy érvényesek.

Hasonló, de nem ugyanaz

GPT-4o – A GPT-4o végén az „o” az „omni” szóból jön (szöveget, képet és hangot egyaránt kezel), és ez gyors, általános modell, nem az érvelő o-sorozat tagja.
Gondolatlánc (chain-of-thought) – A gondolatlánc egy módszer, amellyel bármely modellt lépésenkénti levezetésre kérhetsz, az o-sorozat viszont konkrét termékcsalád, amelybe ezt a működést gyárilag beépítették.
GPT-5 – A GPT-5 az OpenAI későbbi modellcsaládja, amely egyetlen rendszerben egyesíti a gyors válaszadást és az o-sorozatból ismert gondolkodó üzemmódot.

Kapcsolódó fogalmak

Tágabb

Érvelő modell, Nagy nyelvi modell, OpenAI, Alapmodell

Szűkebb

o1, o3, o3-mini, o4-mini

Rokon

Gondolatlánc, ChatGPT, GPT-5, Kiterjesztett gondolkodás, AI-agent

Röviden a története

Az OpenAI 2024 szeptemberében mutatta be a sorozat első tagjait, az o1-preview és az o1-mini modellt. A teljes o1 2024 decemberében jelent meg, ugyanekkor jelentették be az o3-at is. 2025 januárjában érkezett az o3-mini, 2025 áprilisában pedig az o3 és az o4-mini. Az „o2” név kimaradt, hogy ne ütközzön az azonos nevű távközlési márkával. A 2025 augusztusában megjelent GPT-5 már egyetlen rendszerbe olvasztotta az érvelő és az általános modelleket.

Hol tart most

Önálló termékvonalként az o-sorozat lezárult, szerepét a GPT-5 család gondolkodó üzemmódjai vették át. Maga a megoldás, a válasz előtti gondolkodás, 2026 végére a nagy fejlesztőknél általános alapfunkció lett.

Állapot: 2026. november

Más nevei

o-sorozat · o-széria · OpenAI o-series · o1 · o3 · o4-mini · érvelő modellek · reasoning models

Források

A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.