kvantumszámítógép
angolul: quantum computer
Olyan számítógép, amely a kvantumfizika törvényeit kihasználva bizonyos különleges feladatokat sokkal gyorsabban oldhat meg, mint a mai gépek.
Érthetően
A megszokott számítógép bitekkel dolgozik: minden bit vagy 0, vagy 1, mint egy villanykapcsoló. A kvantumszámítógép építőköve a kvantumbit, röviden qubit, amely számolás közben a kettő sajátos keverékében is lehet. Kicsit olyan ez, mint a pörgő pénzérme: amíg forog, se nem fej, se nem írás, csak akkor dől el, amikor rácsapsz. A hasonlat sántít, mert a qubitek össze is kapcsolódhatnak egymással úgy, ahogy az érmék nem, és a gép ereje éppen ebből fakad.
Ettől a gép nem lesz mindenben gyorsabb. Inkább különleges szerszám, mint erősebb motor: néhány feladattípusban óriási előnyt ígér, a legtöbb hétköznapi munkában semmilyet. A legbiztosabb ilyen terület a molekulák és anyagok viselkedésének szimulálása, valamint a ma használt titkosítások egy részének feltörése. Az optimalizálási feladatokban, például az útvonal- vagy menetrendtervezésben is reménykednek a kutatók, de ott az előny egyelőre nem bizonyított.
A mesterséges intelligenciához csak lazán kapcsolódik. A mai csevegőrobotok és AI-agentek hagyományos chipeken futnak, nem kvantumgépen. A kutatók vizsgálják, hogy a kvantumgép egyszer segítheti-e az AI-t, de ez egyelőre nyitott kérdés.
Hogyan működik
- A gép qubiteket használ, amelyeket például szupravezető áramkörök, csapdába ejtett ionok, lézerrel megfogott semleges atomok vagy fényrészecskék valósítanak meg. A szupravezető qubitek a világűrnél is hidegebb hűtőben működnek.
- A qubiteket szuperpozícióba hozzák, vagyis egyszerre hordozzák a 0 és az 1 lehetőségét, és össze is fonják őket, így az állapotuk összefügg egymással.
- A kvantumalgoritmus műveletek sorozatával úgy alakítja ezt a közös állapotot, hogy a helyes válasz esélye felerősödjön, a hibásaké pedig kioltódjon, ahogy a hullámok erősítik vagy kioltják egymást.
- A végén megmérik a qubiteket, amelyek ekkor sima 0-kká és 1-ekké válnak. Az eredmény valószínűségi, ezért a számítást általában sokszor megismétlik.
- Mivel a qubitek rendkívül érzékenyek a hőre és a zajra, sok fizikai qubitet kell összefogni egyetlen megbízható, úgynevezett logikai qubitté. Ez a hibajavítás, a terület legnagyobb mérnöki kihívása.
Példa a mindennapokból
Kvantumszámítógéppel te magad jó eséllyel soha nem fogsz közvetlenül dolgozni, a hatásával viszont találkozol. A netbankod, a böngésződ és az üzenetküldő alkalmazásod a háttérben fokozatosan olyan új titkosításra áll át, amelyet mai tudásunk szerint egy jövőbeli kvantumgép sem tud feltörni. Ebből legfeljebb annyit látsz, hogy frissül az alkalmazás.
Kit érint
Gyakori félreértés
Korlátok és kockázatok
- A mai gépek zajosak és hibáznak, ezért gyakorlati, üzletileg hasznos feladatban még nem múlják felül megbízhatóan a hagyományos szuperszámítógépeket.
- A qubitek száma önmagában keveset mond: a minőségük és a hibaarányuk legalább annyira számít, ezért a rekordokról szóló híreket érdemes fenntartással olvasnod.
- A titkosítási kockázat valós, de nem holnapi: a ma elterjedt kulcsok feltöréséhez a jelenleginél sokkal nagyobb, hibajavított gép kellene, és senki sem tudja biztosan, mikor készül el.
- A gépek drágák és kényes körülményeket igényelnek, ezért belátható időn belül nem lesz belőlük otthoni vagy irodai eszköz.
Hasonló, de nem ugyanaz
- szuperszámítógép – A szuperszámítógép rengeteg hagyományos processzort kapcsol össze, tehát ugyanazt csinálja, mint a laptopod, csak sokkal nagyobb méretben, míg a kvantumgép más fizikai elven számol.
- AI-chip (GPU) – A mai AI-modelleket hagyományos, bitekkel dolgozó grafikus processzorok futtatják, ezeknek nincs közük a qubitekhez.
- posztkvantum-kriptográfia – Ez nem kvantumgépen fut: hagyományos számítógépre írt titkosítás, amelyet úgy terveztek, hogy a kvantumgép se tudja feltörni.
Kapcsolódó fogalmak
számítástechnika, kvantumtechnológia, számítási infrastruktúra
qubit, kvantumalgoritmus, kvantum-hibajavítás, kvantumfölény
szuperszámítógép, posztkvantum-kriptográfia, titkosítás, GPU, adatközpont
Röviden a története
Az ötletet az 1980-as évek elején vetette fel többek között Paul Benioff és Richard Feynman fizikus; Feynman szerint a kvantumos természetet kvantumos géppel lehetne jól szimulálni. 1994-ben Peter Shor olyan algoritmust közölt, amellyel egy kellően nagy kvantumgép feltörhetné a ma elterjedt nyilvános kulcsú titkosításokat, például az RSA-t. 2019-ben a Google jelentette be elsőként, hogy kvantumprocesszora egy mesterséges, gyakorlati haszon nélküli feladatban megelőzte a szuperszámítógépeket. Ezt az eredményt később vitatták, mert javított hagyományos módszerekkel a feladat a vártnál sokkal gyorsabban megoldható lett. 2024-ben az amerikai szabványügyi intézet, a NIST kiadta az első kvantumbiztos titkosítási szabványokat.
Hol tart most
2026 végén a kvantumszámítógépek kutatólaborokban és felhőszolgáltatásként érhetők el, a hibajavításban pedig látványos a haladás. Széles körű, mindennapi gyakorlati hasznot még nem hoznak. A titkosítások kvantumbiztosra cserélése viszont a 2024-ben kiadott NIST-szabványok alapján már zajlik.
Más nevei
kvantumszámítógép · kvantum számítógép · kvantumgép · kvantumkomputer · kvantumszámítás · kvantuminformatika · quantum computer · quantum computing
Források
A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.