feltétel nélküli alapjövedelem (UBI)

angolul: universal basic income

alapkísérleti

Rendszeres pénzösszeg, amelyet az állam mindenkinek kifizet, függetlenül attól, hogy dolgozik-e, mennyit keres, és mire költi.

Érthetően

Képzeld el, hogy a családi pótlékhoz hasonlóan minden hónapban érkezik egy fix összeg a számládra, csak éppen nem a gyerek után, hanem pusztán azért, mert az ország polgára vagy. Nem kell igényelni, nem kell rászorultságot igazolni, és nem veszik el, ha munkát találsz.

Az ötlet régi, de a mesterséges intelligencia miatt került újra a hírekbe. Ha a szoftverek, az önállóan dolgozó AI-agentek és a robotok egyre több irodai és fizikai munkát vesznek át, felmerül a kérdés: miből él az, akinek a munkáját gép végzi el? Az alapjövedelem erre az egyik lehetséges válasz.

A segélytől abban különbözik, hogy nem a bajba jutottaknak szól, hanem mindenkinek, a milliomosnak és a munkanélkülinek egyaránt. A hívei szerint ez biztonsági háló, amely alól nem lehet kiesni. A kritikusai szerint megfizethetetlen, és csökkentheti a munkakedvet.

Hogyan működik

Az állam meghatároz egy összeget, amely jellemzően a létminimum körül van, vagy annál kevesebb (ez utóbbit részleges alapjövedelemnek hívják).
Ezt az összeget rendszeresen, általában havonta megkapja minden jogosult felnőtt, kérelem, vizsgálat és ellenszolgáltatás nélkül.
A pénz bármire költhető, és akkor is megmarad, ha valaki mellette dolgozik, vállalkozik vagy tanul.
A fedezetet valahonnan elő kell teremteni: adókból, meglévő segélyek összevonásából, természeti kincsek bevételéből, vagy az újabb javaslatok szerint az AI-val termelő cégek nyereségének megadóztatásából.
Mivel egyetlen ország sem vezette be teljes, megélhetést biztosító formájában, a hatásait korlátozott kísérletekkel vizsgálják: néhány száz vagy néhány ezer ember kapja jellemzően egy-három évig (ritkán tovább), és összehasonlítják őket azokkal, akik nem.

Példa a mindennapokból

Olvasol egy cikket arról, hogy egy techcég vezetője szerint az AI rengeteg irodai állást megszüntet, és a megoldás az alapjövedelem lehet. A hozzászólásokban az egyik fele azt írja, hogy végre nem kellene a megélhetésért rettegni, a másik azt, hogy „akkor ki fog dolgozni?”. Ez a vita pontosan erről a fogalomról szól.

Kit érint

munkavállalóHa a munkád egy részét gépek veszik át, az alapjövedelem lehetne az a biztos alap, amelyre átképzés vagy váltás idején támaszkodhatsz. → Munka és HR

álláskereső, pályakezdőNem veszítenéd el a támogatást, amikor elhelyezkedsz, így nem büntetne a rendszer azért, mert munkát vállalsz. → Munka és HR

vállalkozó, vezetőA finanszírozás valószínűleg adókon keresztül érintene, cserébe a vásárlóid akkor is tudnának költeni, ha az automatizálás miatt kevesebb a bérből élő.

jogász, állampolgárAz, hogy legyen-e alapjövedelem, mennyi és miből, politikai döntés, amelyről szavazóként előbb-utóbb neked is véleményt kell alkotnod. → Jog

Gyakori félreértés

TévhitHa mindenki ingyen pénzt kap, az emberek tömegesen abbahagyják a munkát.

ValójábanAz eddigi kísérletekben a résztvevők többsége tovább dolgozott, a munkaórák legfeljebb kis mértékben csökkentek. Azt viszont senki sem tudja biztosan, mi történne egy egész országra kiterjedő, élethosszig tartó rendszerben.

Korlátok és kockázatok

A költsége óriási: egy megélhetést biztosító összeg minden felnőttnek a költségvetés jelentős részét vinné el, és nincs egyetértés arról, miből lehetne fedezni.
A kísérletek kicsik és rövidek, ezért nem mutatják meg, hogyan hatna az árakra, a bérekre és a munkakedvre egy végleges, országos bevezetés.
Ha a meglévő célzott támogatások helyébe lép, a leginkább rászorulók (például fogyatékkal élők) akár rosszabbul is járhatnak.
Az a jóslat, hogy az AI tömeges munkanélküliséget okoz, maga is vitatott, tehát ne kész tényként kezeld, amikor valaki ezzel érvel az alapjövedelem mellett.

Hasonló, de nem ugyanaz

szociális segély – A segélyt rászorultság alapján, igénylésre és feltételekkel adják, az alapjövedelmet mindenki automatikusan kapná.
negatív jövedelemadó – Ott csak az kap pénzt az államtól, akinek a jövedelme egy szint alatt van, és a kifizetés a kereset növekedésével fokozatosan elfogy.
garantált minimumjövedelem – Ez csak kiegészíti a jövedelmet egy meghatározott szintig, vagyis jövedelemvizsgálathoz kötött, nem jár mindenkinek.

Kapcsolódó fogalmak

Tágabb

szociális védőháló, jövedelem-újraelosztás, a munka jövője

Szűkebb

részleges alapjövedelem, alapjövedelem-kísérlet

Rokon

technológiai munkanélküliség, automatizálás, robotadó, negatív jövedelemadó, munkaerőpiaci átalakulás, univerzális alapjövedelem

Röviden a története

A gondolat egyik korai előfutára Thomas Paine volt, aki 1797-ben megjelent Agrarian Justice című írásában azt javasolta, hogy egy közös alapból minden fiatal felnőtt kapjon egyszeri összeget, az idősek pedig évjáradékot. Ez még nem a mai értelemben vett havi alapjövedelem volt. Az ismertebb modern kísérletek közé tartozik a 2017–2018-as finn próba, amelyben 2000 munkanélküli kapott havi 560 eurót. A svájciak 2016-ban népszavazáson nagy többséggel elutasították a bevezetését.

Hol tart most

2026 végén egyetlen ország sem fizet megélhetést biztosító, mindenkinek járó alapjövedelmet. Kisebb összegű, mindenkinek járó kifizetés létezik (például Alaszka állam 1982 óta évente osztalékot fizet lakóinak az olajbevételekből), emellett helyi, időben korlátozott kísérletek futnak. Az AI munkaerőpiaci hatása miatt viszont a téma újra a közéleti viták része lett.

Állapot: 2026. november

Más nevei

feltétel nélküli alapjövedelem · alapjövedelem · univerzális alapjövedelem · garantált alapjövedelem · FNA · UBI · universal basic income · basic income

Források

Basic Income Earth Network (BIEN)

A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.