Fogalomtár › Kód

ellátásilánc-támadás

angolul: software supply chain attack

Olyan támadás, amelyben a támadó nem téged tör fel közvetlenül, hanem egy megbízhatónak hitt szoftverbe, frissítésbe vagy beszállítóba rejti a kártevőt.

Érthetően

Képzeld el, hogy a betörő nem a te ajtódat feszegeti, hanem a zárgyárba jut be, és minden legyártott zárhoz készít magának egy kulcsot. Te gyanútlanul megveszed és felszereled a zárat, hiszen megbízható márkától jött. Az ellátásilánc-támadás így működik a szoftverek világában.

A mai programok nagy részét nem a nulláról írják. Egy átlagos alkalmazás több száz kész, mások által írt építőelemből, úgynevezett csomagból áll, és ezek rendszeresen frissülnek. Ha a támadó egyetlen népszerű építőelembe vagy egy gyártó frissítésébe kártékony kódot csempész, az automatikusan eljut mindenkihez, aki azt használja.

Ez abban más, mint a szokásos támadás, hogy itt a bizalom a gyenge pont. Nem kell rossz linkre kattintanod vagy gyanús fájlt megnyitnod: a kártevő a hivatalos, aláírt, megszokott csatornán érkezik.

Az AI korában a kockázat nőtt. A kódoló agentek maguktól telepítenek csomagokat, bővítményeket és külső eszközöket, sokszor emberi ellenőrzés nélkül. Így egy megfertőzött összetevő gyorsabban és észrevétlenebbül kerülhet be egy rendszerbe.

Hogyan működik

1. A támadó kiválaszt egy sokak által használt láncszemet: egy nyílt forráskódú csomagot, egy szoftvergyártó frissítőrendszerét, egy fejlesztői eszközt vagy egy AI-agenthez kapcsolható bővítményt.
2. Megszerzi fölötte az irányítást, például ellopja a karbantartó jelszavát, vagy hónapokig segítőkész önkéntesnek adja ki magát. Másik módszer, hogy egy ismert csomag nevéhez megtévesztően hasonló nevű hamisítványt tesz közzé.
3. Kártékony kódot rejt az új verzióba, amely kívülről szabályos frissítésnek látszik, és gyakran érvényes digitális aláírást is kap.
4. A felhasználók, a cégek automatikus rendszerei és a kódoló agentek letöltik és telepítik a frissítést, így a kártevő egyszerre akár több ezer helyre jut el.
5. A rejtett kód ezután adatot, jelszót vagy hozzáférési kulcsot lop, hátsó kaput nyit, vagy tovább terjed a következő láncszemre. A fertőzést sokszor csak hetekkel vagy hónapokkal később veszik észre.

Példa a mindennapokból

Kit érint

Gyakori félreértés

Korlátok és kockázatok

• Egyéni felhasználóként szinte semmilyen eszközöd nincs arra, hogy egy fertőzött hivatalos frissítést felismerj. A védekezés nagyrészt a gyártók és a fejlesztők felelőssége.
• A nyílt forráskód attól még nem biztonságos, hogy bárki átnézheti: sok alapvető csomagot egy-két túlterhelt önkéntes tart karban, és a kódot valójában kevesen ellenőrzik.
• Az AI-modellek néha nem létező csomagneveket találnak ki. A támadók ezeket a neveket előre lefoglalhatják, így a kódoló agent a kártékony csomagot telepíti.
• Az összetevőlista (SBOM) és a digitális aláírás hasznos, de csak azt mutatja meg, miből áll a szoftver és kitől jött, azt nem, hogy mentes-e a kártevőtől.

Hasonló, de nem ugyanaz

• adathalászat – Az adathalászat téged próbál becsapni egy hamis üzenettel, az ellátásilánc-támadás viszont a szoftver beszállítóját töri fel, és a te közreműködésed nélkül ér el.
• szoftversérülékenység – A sérülékenység véletlen programhiba, amelyet valaki később kihasznál, az ellátásilánc-támadásnál viszont szándékosan csempésznek kártékony kódot a szoftverbe.
• promptinjektálás – A promptinjektálás rejtett szöveges utasítással téríti el az AI-modellt, az ellátásilánc-támadás pedig a szoftver összetevőit vagy frissítéseit fertőzi meg.

Kapcsolódó fogalmak

Röviden a története

Az alapgondolatot Ken Thompson tette közismertté 1984-ben megjelent előadásában, amelyben megmutatta, hogy a programok előállítására használt eszközbe is el lehet rejteni hátsó kaput. A fogalom a 2020 végén feltárt SolarWinds-ügy nyomán vált széles körben ismertté: ott egy hálózatfelügyeleti szoftver frissítésén keresztül mintegy 18 ezer ügyfélhez jutott el kártékony kód. 2024-ben az XZ Utils nevű nyílt forráskódú eszközben találtak hátsó kaput, amelyet egy éveken át bizalmat építő közreműködő rejtett el. 2025 őszén az npm csomagtárban egy önmagát terjesztő kártevő (Shai-Hulud) több száz csomagot fertőzött meg.

Hol tart most

2026 végén ez az egyik legtöbbet emlegetett kiberbiztonsági fenyegetés, a nyílt csomagtárakban rendszeresen találnak kártékony csomagokat. A figyelem egyre inkább az AI-agentek által telepített csomagokra, bővítményekre és letölthető modellekre irányul. Az EU kiberreziliencia-rendelete szerint a gyártóknak 2026. szeptember 11. óta jelenteniük kell az aktívan kihasznált sérülékenységeket és a súlyos biztonsági eseményeket, a többi kötelezettség, köztük az összetevők nyilvántartása, 2027. december 11-től él.

Állapot: 2026. november

A hírekben

• Hamisított Claude Code-bővítmény SSH-hátsóajtót telepített kb. 5000 gépre2026. okt. 30. · Agent Age
• Brit teszt: az Anthropic Mythos 5 valódi GitHub-fejlesztőket és kódot támadott2026. aug. 5. · Kód

Más nevei

ellátási lánc elleni támadás · ellátásilánc-támadás · beszállítóilánc-támadás · szoftverellátási lánc elleni támadás · supply chain attack · software supply chain attack · supply chain támadás · third-party attack

Források

• SLSA – Supply-chain Levels for Software Artifacts

A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.