13. lapszám · nov. 2–8. 2026Kiadások · Fogalomtár · Archívum · Módszer · RSS · HU / ENG

Az AI-korszak hírei, hetente válogatva

Fogalomtár › Biztonság

zero trust (ZT)

angolul: zero trust security

haladóelterjedt

Olyan biztonsági elv, amely szerint senkiben és semmiben nem bízunk meg előre: minden hozzáférést minden alkalommal külön ellenőrizni kell.

Érthetően

A régi vállalati védelem úgy működött, mint egy vár: vastag fal, egy kapu, és aki egyszer bejutott, az bent szabadon járkálhatott. A zéró bizalom ezzel szakít. Inkább olyan, mint egy irodaház, ahol a belépőkártyádat minden ajtónál le kell húznod, és csak azok az ajtók nyílnak ki, amelyek mögött tényleg dolgod van.

Az alapgondolat: „soha ne bízz, mindig ellenőrizz”. Nem számít, hogy a céges hálózatról vagy otthonról jelentkezel be, főnök vagy-e vagy gyakornok. A rendszer minden kérésnél megnézi, ki vagy, milyen eszközről jössz, és jár-e neked az, amit kérsz.

Azért lett fontos, mert a „fal” eltűnt: az emberek otthonról dolgoznak, az adatok a felhőben vannak, a támadók pedig gyakran lopott jelszóval, „belülről” érkeznek. Az AI-agentek korában még fontosabb, mert az agent is szereplő a rendszerben: önállóan nyit meg fájlokat és indít műveleteket, ezért őt is ugyanúgy azonosítani és korlátozni kell, mint egy embert.

Hogyan működik

  1. Azonosítás: minden felhasználónak, eszköznek, programnak és agentnek saját, ellenőrizhető személyazonossága van. Az embereknél ez jellemzően többlépcsős belépést jelent, a programoknál és agenteknél tanúsítványt vagy rövid ideig érvényes hozzáférési kulcsot.
  2. Helyzetfelmérés: a rendszer nemcsak a jelszót nézi, hanem a körülményeket is, például hogy ismert-e az eszköz, friss-e rajta a szoftver, szokatlan-e a hely vagy az időpont.
  3. Legkisebb jogosultság: mindenki csak ahhoz fér hozzá, ami az adott feladathoz kell, és csak addig, amíg szükséges.
  4. Elkülönítés: a hálózatot és az adatokat kis, külön zárható részekre bontják. Ha egy ponton betörnek, a támadó így nem jut tovább könnyen.
  5. Folyamatos figyelés: a bizalom nem egyszeri. A rendszer menet közben is naplóz és újraellenőriz, gyanús viselkedésnél pedig megvonja a hozzáférést.

Példa a mindennapokból

Reggel a céges laptopodról megnyitod a levelezést, és simán bejutsz. Délután a saját telefonodról, egy kávézó wifijéről próbálod megnyitni a bérlistát: a rendszer újabb megerősítést kér, vagy egyszerűen megtagadja a hozzáférést. Ugyanaz a személy vagy, de más a helyzet, ezért más a döntés.

Kit érint

munkavállalóEzért kell gyakrabban megerősítened a belépést, és ezért nem látsz minden céges mappát, csak azt, ami a munkádhoz kell. → Munka és HR
vállalkozó, vezetőTávmunka, felhő és AI-agentek mellett ez az elv határozza meg, mekkora kárt okozhat egyetlen ellopott jelszó vagy eltérített agent.
fejlesztőAz általad épített szolgáltatásoknak és agenteknek saját azonosító és szűkre szabott jogosultság kell, nem egy mindent nyitó közös kulcs. → Kód
banki ügyfél, befektetőA bankod részben ezért kér újabb megerősítést szokatlan utalásnál vagy új eszközről történő belépésnél. → Pénz

Gyakori félreértés

TévhitA zéró bizalom egy megvásárolható termék, amelyet telepítesz, és onnantól védve vagy.
ValójábanEz szemlélet és tervezési elv, nem egyetlen doboz vagy program. Több eszköz, szabály és szervezeti szokás együtt valósítja meg, jellemzően évek alatt, lépésenként.

Korlátok és kockázatok

Hasonló, de nem ugyanaz

Kapcsolódó fogalmak

Tágabb

kiberbiztonság, információbiztonság, AI-biztonság

Szűkebb

legkisebb jogosultság elve, mikroszegmentáció, többlépcsős azonosítás, agentazonosság

Rokon

hozzáférés-kezelés, prompt injection, homokozó, védőkorlátok, emberi jóváhagyás

Röviden a története

Maga a kifejezés már 1994-ben felbukkant Stephen Paul Marsh doktori értekezésében a bizalom számítógépes modellezéséről. A 2000-es években a Jericho Forum nevű szakmai csoport amellett érvelt, hogy a hálózat „határa” egyre kevésbé véd. Széles körben John Kindervag, a Forrester elemzője tette ismertté a fogalmat 2010-ben, a „soha ne bízz, mindig ellenőrizz” jelmondattal. A Google 2011 körül kezdte bevezetni BeyondCorp nevű megoldását, és 2014-től több tanulmányban mutatta be, hogyan működik nagy léptékben. Az amerikai szabványügyi intézet, a NIST 2020 augusztusában adta ki a zéró bizalmi architektúra máig alapvető leírását (SP 800-207).

Hol tart most

2026 végén a nagyvállalatoknál és a közigazgatásban ez az elfogadott biztonsági alapelv, bár a teljes megvalósítás a legtöbb helyen még folyamatban van. A legfrissebb kérdés az, hogyan lehet ugyanezt a szigort az önállóan dolgozó AI-agentekre is kiterjeszteni.

Állapot: 2026. november

A hírekben

1 Agent Age-sztoriban fordul elő; a görbe a hírmagazin heti előfordulása.

Más nevei

zero trust · zéró bizalom · zéró bizalmi modell · nulla bizalom · zero trust security · zero trust architecture · ZTA

Források

A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.