13. lapszám · nov. 2–8. 2026Kiadások · Fogalomtár · Archívum · Módszer · RSS · HU / ENG

Az AI-korszak hírei, hetente válogatva

Fogalomtár › Társadalom és etika

AI környezeti hatása

angolul: environmental impact of AI

alapelterjedt

Az AI környezeti hatása mindaz az áram-, víz- és nyersanyagigény, valamint szén-dioxid-kibocsátás és hulladék, amellyel a mesterséges intelligencia építése és használata jár.

Érthetően

Amikor kérdést írsz egy csevegőrobotnak, a válasz nem a telefonodon születik, hanem egy távoli adatközpontban, ahol gépek ezrei dolgoznak. Ezek áramot fogyasztanak, melegszenek, hűteni kell őket, és néhány évente újakra cserélik őket. Ennek az egésznek a környezetre háruló terhe az AI környezeti hatása.

Olyan ez, mint a csapvíz: te csak a csapot látod, pedig mögötte víztározó, szivattyúk, csőhálózat és tisztítómű áll. Egyetlen pohár víz alig számít, egy egész város fogyasztása viszont már igen. Az AI-nál is így van: egy kérdés hatása apró, de naponta több milliárd kérés fut.

A fogalom arra jó, hogy az AI hasznát össze lehessen vetni az árával. Az AI ugyanis segíthet is a környezetnek, például az energiahálózat okosabb vezérlésével vagy pontosabb időjárás-előrejelzéssel. A kérdés tehát az, hogy mire használjuk és mennyibe kerül ez a bolygónak.

Hogyan működik

  1. Gyártás: a modellekhez speciális chipek kellenek, amelyek előállítása sok energiát, vizet és nehezen kitermelhető nyersanyagot igényel. Ez a hatás már azelőtt megvan, hogy a gépet bekapcsolnák.
  2. Tanítás: egy nagy modell betanítása hetekig vagy hónapokig tart, közben chipek ezrei járnak megállás nélkül. Ez modellenként egyszeri, de nagy energiatétel, amely a kísérletekkel és minden új modellváltozattal megismétlődik.
  3. Használat: minden kérdés, képgenerálás vagy agent által elvégzett feladat újabb számítás. Mivel ebből rengeteg van, a használat összesített fogyasztása idővel jellemzően meghaladja a tanításét.
  4. Hűtés és áramforrás: a gépek hőjét el kell vezetni, gyakran vízzel. A kibocsátás attól függ, hogy az adatközpont szén-, gáz-, atom- vagy megújuló forrásból kapja-e az áramot.
  5. Leselejtezés: a hardver gyorsan elavul, a kiszolgált gépekből elektronikai hulladék lesz, amelynek csak egy részét hasznosítják újra.

Példa a mindennapokból

Megkéred az AI-t, hogy rajzoljon tíz változatot egy születésnapi meghívóhoz, majd még tízet, mert egyik sem tetszik. Egy kép generálása jóval több számítást igényel, mint egy rövid szöveges válasz, így a húsz kép együtt már érezhetően több áramot használ, mint ha egy kérdésre kérnél választ. A fogyasztás nem a te villanyszámládon jelenik meg, hanem egy távoli adatközpontén.

Kit érint

mindenkiAz adatközpontok növekvő áram- és vízigénye hat az energiaárakra, a hálózat terhelésére és a klímacélokra, akkor is, ha te magad nem használsz AI-t.
vállalkozó, vezetőA cég fenntarthatósági jelentésébe és költségeibe egyre inkább beleszámít, mennyi és milyen AI-szolgáltatást használtok.
fejlesztőAzon, hogy mekkora modellt választasz és hány lépésben dolgoztatod az agentet, a fogyasztás nagyságrendje múlhat. → Kód
szülő, diák, tanárA tudatos AI-használat része annak megértése, hogy a digitális szolgáltatásoknak is van fizikai, környezeti ára. → Oktatás és család

Gyakori félreértés

TévhitEgyetlen AI-nak feltett kérdés annyi áramot és vizet pazarol, hogy már azzal is komolyan ártasz a bolygónak.
ValójábanEgy átlagos szöveges kérdés fogyasztása kicsi: a szolgáltatók saját, 2025-ös közlései szerint néhány tized wattóra, ami nagyjából tíz másodpercnyi tévézésnek felel meg. A hosszú, többlépéses feladatok, a kép- és főleg a videógenerálás ennél jóval többet fogyasztanak. A gond az összesített mennyiség, az adatközpontok gyors bővülése és az, hogy helyben honnan jön hozzá az áram és a víz.

Korlátok és kockázatok

Hasonló, de nem ugyanaz

Kapcsolódó fogalmak

Tágabb

AI-etika, Felelős AI, Fenntarthatóság

Szűkebb

AI energiafogyasztása, AI vízlábnyoma, AI karbonlábnyoma, Elektronikai hulladék

Rokon

Adatközpont, Zöld AI, GPU, Modelltanítás, Következtetés (inferencia)

Röviden a története

A téma 2019-ben került a figyelem középpontjába, amikor Emma Strubell és szerzőtársai kiszámolták, mekkora szén-dioxid-kibocsátással jár egy nagy nyelvi modell betanítása. A generatív AI 2022 végén indult tömeges elterjedése után a kérdés a szakmai vitákból átkerült az energiapolitikába és a napi hírekbe.

Hol tart most

2026 végén az adatközpontok áram- és vízigénye az energiapolitika és a helyi engedélyezési viták állandó témája. A Nemzetközi Energiaügynökség 2025-ös előrejelzése szerint az adatközpontok áramfogyasztása 2030-ra a 2024-es szint nagyjából kétszeresére nőhet. A mérés és a közzététel még nem egységes, bár az EU AI-rendelete 2025 augusztusa óta előírja, hogy az általános célú modellek szolgáltatói dokumentálják a modell ismert vagy becsült energiafogyasztását.

Állapot: 2026. november

Más nevei

MI környezeti hatása · mesterséges intelligencia környezeti hatása · AI ökológiai lábnyoma · AI környezeti lábnyoma · environmental impact of AI · environmental impact of artificial intelligence

Források

A szócikk gépi szerkesztéssel készült és gépi szakmai lektoráláson ment át; a „hírekben” rész az Agent Age sztorijaiból automatikusan frissül.